A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyelvi jogok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyelvi jogok. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. december 8., kedd

Statements and outcomes of the Fall Semester of 2020

 In the fall semester of 2020 in the framework of the course “Linguitic Rights - Law of Coexisting Languages” we examined several European linguistic group whether the language policy has impact on the contemporary language protection policies. 

The co-operating students, who developed the following statements were: 

Emma Barbeau, Manon Bousmia, Márk Dudás, Inês Kendall de Azevedo Campos, Léa Laurenti, Laura Marques, Aneta Olszewska, Sofia Quirós Gonzalez-Palacio, Dorottya Seenger, Maja Simigh


The examined languages and linguistic regions were the following:

Manx (UK), Irish (UK), Scottish (UK), German (BE),German (DE), German (HU),  Romansch and other languages in Switzerland, Turkish (D), Monténégro, Sami (FI), Hungarian (SK), Basque (SP).

2019. május 23., csütörtök

Kisebbségek a kampányban - az USA kisebbségei és kapcsolatuk a választójoggal

A BBC 2019 májusában egy érdekes elemzést mutatott be. Lényege az volt, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztáson az amerikai hispán közösség különösen fontos tényező lesz. A spanyol ajkú, részeben még ide érkező gyarmatosítók leszármazóiból, részben pedig közép- és dél-amerikából származó bevándorlókból álló hispán vagy latínó közösség olyan nagy lélekszámban él az USA-ban, hogy a legjelentősebb kisebbségi csoportot jelentik mára. A BBC szerint a választásra jogosult 30 millió fekete választónál a latínók száma 32 milló, ami magával hozza, hogy a kampányban kiemelt célcsoportot fognak jelenteni.

A brit hírcsatorna szerint az amerikai politikusok legtöbbjének van spanyol nyelvű honlapja, és a kampányban beszélnek is több-kevésbé spanyolul, azonban kérdés, hogy ez elég-e a szavazatok megszerzéséhez? A BBC (nem kevés iróniával) bemutatja, hogy az amerikai anglomán jelöltek hogyan küzdenek a spanyol nyelvvel a latínó szavazatokért - persze döcögős spanyol nyelvvel. Fontos-e a spanyol nyelvre fordított válsztási információ? Kell-e egyáltalán spanyolul megszólítani a hispánokat?

2018. november 16., péntek

Kanadai nyelvhasználat aktuális jogi kérdései

[A Flachbarth-műhely blogján egyetemi hallgatók és doktoranduszok munkái is megjelennek. Jelen írást Szegletes Dorka készítette.]








2018. április 17., kedd

„A templomot s az iskolát” - I.


Az erdélyi magyar kisebbség jogainak alakulása az oktatáspolitika terén, a rendszerváltástól napjainkig – ELSŐ RÉSZ


[A Flachbarth Műhely különösen fontosnak tartja, hogy a hallgatók által formált szakmai vélemények teret kaphassanak ezen a műhely fórumon. Az alábbiakban Illés Veronika tanulmányának részletét olvashatjuk a román oktatási rendszer kisebbségi vonatkozású aktuális kérdéseiről.]

Problématérkép - előzmények

„A templomot s az iskolát” - II.


Az erdélyi magyar kisebbség jogainak alakulása az oktatáspolitika terén, a rendszerváltástól napjainkig – MÁSODIK RÉSZ


[A Flachbarth Műhely különösen fontosnak tartja, hogy a hallgatók által formált szakmai vélemények teret kaphassanak ezen a műhely fórumon. Az alábbiakban Illés Veronika tanulmányának részletét olvashatjuk a román oktatási rendszer kisebbségi vonatkozású aktuális kérdéseiről.]

A „nemzetközi helyzet…”

2016. május 31., kedd

Könyvajánló: "21st Century Hungarian Language Survival in Transylvania"

"A diaszpóra és a határon túli magyarság ünnepe" - így aposztrofálta a 2016 május 30-i könyvbemutatót Kocsis Károly, az MTA Földrajztudományi Intézet igazgatója. Némethy Kesserű Judit (New York University) által szerkesztett és a Helena History Press gondozásában 2016-ban megjelent kötetet a szakma jeles képviselői jegyzik: Fazakas Noémi (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) Kocsis Károly (MTA CSFK Földrajztudományi Intézet) Nádor Orsolya (Károli Gáspár Egyetem) Papp Z. Attila (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) Sárosi-Márdirosz Krisztina (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) Zsemlyei Borbála (Babeș-Bolyai Tudományegyetem).
A kötet elsősorban külföldieknek szól és reális képet kíván alkotni egy olyan kisebbségről, amelynek a létezése sem egyértelmű a tengeren túl. Egyes cikkek azonban túllépnek a szűk értelemben vett Erdély határain és összehasonlító igényű elemzéseket tárnak elénk Közép-Európa más országainak bevonásával.

Könyvajánló: "Nyelvében él..." - Kárpát-medencei nyelvi körkép


2015-ben, a Méry Ratio és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában jelent meg Gerencsér Balázs újabb nyelvjogi kutatása. A könyv - alcíme szerint is - egy teljes Kárpát-medencei összehasonlító vertikumban mutatja be a nyolc országban élő kisebbségek (és első sorban a magyar közösség tagjainak) jogait a hivatalos eljárásokban való anyanyelvhasználatra. Ez a kiadvány kiegészített, átdolgozott és újabb fejezetekkel bővített változata a szerrző hasonló címmel, 2009-ben megjelent kötetének.

Kukorelli István előszavában azt írja, hogy „E könyv a téma történeti, összehasonlító és analitikus elemzését adja.Megérthető belőle, hogy ma miért olyan-amilyen a hatályos nyelvhasználati szabályozás. A könyv sok tekintetben forrásértéku, amikor a szomszédos államok alkotmányos vagy törvényi szabályozását elemzi a nyelvhasználat konkrét jogtechnikai háttere fényében. Eckhart Ferenc és Flachbarth Ernő szellemében, saját régiónkban végzi el a szerző ezt az újabb összehasonlítást.

Mit sem ér a legtökéletesebb jogi garanciarendszer, ha az nem hatályosul. A szerző utánajárt a valóságnak, a jogalkalmazás mindennapi gyakorlatának. Évekkel ezelotti, két alkalommal megtett, mintegy összesen 10 000 km-es >>misszionáriusi terepgyakorlatának<< tapasztalatait osztja meg az olvasókkal. 

A jogi környezet és a megvalósult gyakorlat közötti különbség lehangoló, van miért küzdeni.”


A könyv letölthető az alábbi oldalakról:


2015. január 5., hétfő

Beszámoló A “Jogérvényesítés a gyakorlatban Székelyföldtől Délvidékig”c. kisebbségvédelmi konferenciáról

2014. november 27-én rendezte meg a Kisebbségi Jogvédő Intézet a “Jogérvényesítés a gyakorlatban Székelyföldtől Délvidékig” címet viselő konferenciát, mellyel az Intézet a korábbi évekhez hűen a nyelvi jogérvényesítés témakörét tűzte napirendre.

A kisebbségvédelmi tárgyú konferenciának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Díszterme (II. János Pál pápa terem) adott otthont, ahova az Intézet külön tisztelettel várta előadóit, partnereit, meghívottait, és minden, a téma iránt érdeklődőt, köztük az Egyetem Jogi Karának hallgatóit is.

Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója megnyitó beszédében kiemelten köszöntötte Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva, korábbi alkotmánybírót, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának elnökét.


Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója

Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében hangsúlyozta az Intézet jogsegélyszolgálati tevékenységének fontosságát, mely által lehetőség nyílik a határon túli magyarságot ért jogsérelmek elleni hatékony fellépésre, valamint ezen jogsértések jövőbeni visszaszorítására.


Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár

Dr. Sobor Dávid, ügyvéd, és Römer Ambrus Izabella brassói ügyvéd a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ügyét mutatták be, mivel az Európai Bizottság elutasította a “Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságért” címet viselő polgári kezdeményezés bejegyzését. Az azt benyújtó polgári bizottság nevében Izsák Balázs és Dabis Attila (a bizottság képviselője és helyettese) szeptember 27-én nyújtotta be a keresetet.


Dr. Sobor Dávid, ügyvéd

Kátai Zsuzsanna, (Erdélyi Magyar Néppárt), Kis Júlia, a Jogaink Egyesület ügyvédje, saját kezdeményezésű programjukat mutatták be: “segítségnyújtás a kuláknak bélyegzett székely áldozatoknak a jogérvényesítésben és az ügyintézésben”. Segítséget kívánnak nyújtani olyan erdélyi magyaroknak, akik a 1990/118-as törvényerejű rendelet alapján jogosan megillető havi nyugdíjszerű illetményüket nem kapták meg az államtól, ezért szakmai, jogi tanácsadással járulnak hozzá az érintettek illetményének jogi alapú követeléséhez, bízva abban, hogy csaknem 24 év után anyagi és erkölcsi jóvátételben is részesülnek.

Nagy Tibor, felvidéki ügyvéd előadásában részletesen ismertette a jelenlevőknek Szlovákia történelmi-történeti múltját, egyben a szlovákiai magyarok korábbi és jelenlegi helyzetét, valamint hangsúlyozottan beszélt a szlovák ellentörvény jogi hatásáról, kiemelve az általa képviselt szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík László ügyét.



JuDr. Szabó Olga, felvidéki ügyvéd a Benes-dekrétumok ma is érezhető hatását emelte ki, noha a szlovák álláspont szerint a “Benes-dekrétumok és az ehhez kapcsolódó törvények léteznek ugyan, de a joggyakorlatra semmilyen hatásuk nincs”. Ezt cáfolja meg Pat Község ügye. “A németek, árulók, kollaboránsok, magyarok vagyonának kiosztásáról, és gyors szétosztásáról szóló 110/1945. törvény értelmében ezen földeknek a szlovák telepesek birtokában kell maradniuk. Pat Község pert veszített, azonban végigviszi a perújítást, és újabb alkotmánybírósági panaszt nyújt be, hiszen a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához címzett korábbi panaszukban is rámutattak a helytelen kataszteri területek bejegyzésére, valamint a kárpótlási eljárásra, amely szerint érvényesülhettek volna jogaik az 503/2013. törvény alapján.

Iljasovics Viktor, kárpátaljai ügyvéd egy kimondottan aktuális, napjainkban az egyik leginkább “cikkezett” esemény részleteit is belefűzte a nyelvi jogokról szóló előadásába. Az ukrán-orosz háború kárpátaljai magyarokat érintő hatására helyezte a hangsúlyt, melyben érintette a kialakult válság okait és következményeit, továbbá a kárpátaljai magyar férfiakat érintő, katonaság alóli esetleges felmentés kérdésköreit.

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársa, Zsigmond József bemutatta szervezetük hatékony munkáját, melynek során rendszeresen ellenőriznek állami intézményeket, valamint közintézményeket. A megfigyelés alatt folyamatosan és rendszeresen ellenőrizték a magyar nyelv használatát a Kovászna Megyei Törvényszéken, továbbá a helyi közigazgatási szerveket is szemrevételezték (ennek nyomán magyar nyelvre is lefordított okmányokat - születési, anyakönyvi kivonatokat-), valamint vizsgálták az oktatási intézményekben megvalósuló magyar nyelvhasználatot is.

Menyhárt Gabriella, nagyváradi ügyvéd, több sikeres bírósági ügyéről is beszámolt előadásában, nem egy a sajtóban is nagy visszhangot kapott. Az egyik ilyen nagy jelentőségű eset a marosvásárhelyi “banis asszony”, Lakó Péterfi Tündének ügye, melyben pozitív döntés született.
Az ügyvédnő ismertette az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kezdeményezett bírósági ügyeit is, melyek már iktatára kerültek.

Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom Igazgatója az általuk kezdeményezett és szervezett projekteken keresztül személtette az érdekérvényesítés hatékony, ugyanakkor hosszú folyamatát, a civilek bevonásának jelentőségét és a civil szféra erejét. Érdekérvényesítési kampányokon, jogérvényesítő munkájukon, lobbin, közösségi fórumokon keresztül érnek el a nyelvhasználat szempontjából meghatározó eredményeket, legyen az egy iskolanévadási projekt vagy a kétnyelvű utvanévtáblákért vívott kampány.

Bízunk abban, hogy ehhez a konferenciához hasonlóan a jövőben is számos nyelvi jogi konferencia szervezésére lesz lehetőségünk, ahol teret kívánunk adni a kérdés iránt elhivatott hallgatók, oktatók, szakemberek közötti tapasztalatcserének, közös gondolkodásnak, diskurzusnak kisebbségvédelmi tárgykörben.

dr. Görög Dóra
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Jogi munkatárs

2014. február 24., hétfő

Eltörölték a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt Ukrajnában

Az Ukrajnai eseményeket aggódva figyeljük mi is. Az elmúlt hétvégén megdőlt Janukovics elnök legitimitása, de a változás úgy látszik nemcsak az általános politikai életet érinti, hanem a nemzetiségeket is. Különösen problémás a helyzet, hiszen a "kisebbség" szóra elsősorban az orosz közösségre asszociálnak Ukrajnában, azonban ha a "legnagyobb kisebbséget" érintő döntést hoznak, például a nyelvhasználat terén, az a kisebbeket is érinti. Nyilván sok változás fogja érni még idén az ukrán jogot, azért érdemes a nemzetiségi jogra is figyelni - főleg az orosz relációk miatt. Érdekes cikket írt az Origó (az MTI forrásából) a témában.

2013. január 28., hétfő

Felvidéki és kárpátaljai fotókiállítás (Magyarság Háza)

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet tisztelettel meghívja Önt és a téma iránt érdeklődő munkatársait ‘NYELVKÉPEK A HATÁRON’ című kiállítás-megnyitójára, melyen bemutatásra kerül a kárpátaljai Hodinka Antal Intézet “Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben” és a felvidéki Fórum Intézet “Nyelvében él a národnostná mensina: kétnyelvűség Szlovákiában” című kiállítási anyaga.

Előadást tart ”Nyelvi jogok jelene és jövője” címmel, valamint a “Térvesztés és határtalanítás – A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai” című kötetet bemutatja: Gerencsér Balázs Szabolcs.

Helyszín, időpont: 2013. január 29. (kedd), 14 óra Magyarság Háza, Sisi terem (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) A kiállítás anyaga megtekinthető 2013. február 1-jéig, naponta 10-17 óra között. A belépés díjtalan.

Média

Képek a facebookon!
A Lánchíd Rádió "Magyarok" című műsorának a megnyitóval foglalkozó adása elérhető a rádió archívumából: Nyelvképek a határon c. adás.

2012. november 9., péntek

Nyelvi jogok az oktatásban (ELA konferencia)

Az oktatási jogokkal évtizedek óta foglalkozó nemzetközi NGO, a European Association on Educational law and policy (ELA) második vilagkonfenciáját tartotta 2012 november 8-10 között Brüsszelben. A konferencián a Pázmány és Flachbarth színei is megjelentek. Bár a konferencia az oktatáshoz (közművelődéshez) való joggal foglalkozott elsősorban, a nyelvi jogok tekintetében fontos plenáris és szekcióülések kerültek megrendezésre.
Konferncia kiadvány a Nyelvi jogokról. (PDF)