A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. november 10., péntek
Programajánló: Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében c. konferencia
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) 2017. november 15-16-án konferenciát szervez a PPKE JÁK Szent II. János Pál Pápa Díszteremben.
2016. május 31., kedd
Könyvajánló: "21st Century Hungarian Language Survival in Transylvania"
A kötet elsősorban külföldieknek szól és reális képet kíván alkotni egy olyan kisebbségről, amelynek a létezése sem egyértelmű a tengeren túl. Egyes cikkek azonban túllépnek a szűk értelemben vett Erdély határain és összehasonlító igényű elemzéseket tárnak elénk Közép-Európa más országainak bevonásával.
Könyvajánló: "Nyelvében él..." - Kárpát-medencei nyelvi körkép
2015-ben, a Méry Ratio és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában jelent meg Gerencsér Balázs újabb nyelvjogi kutatása. A könyv - alcíme szerint is - egy teljes Kárpát-medencei összehasonlító vertikumban mutatja be a nyolc országban élő kisebbségek (és első sorban a magyar közösség tagjainak) jogait a hivatalos eljárásokban való anyanyelvhasználatra. Ez a kiadvány kiegészített, átdolgozott és újabb fejezetekkel bővített változata a szerrző hasonló címmel, 2009-ben megjelent kötetének.
Kukorelli István előszavában azt írja, hogy „E könyv a téma történeti, összehasonlító és analitikus elemzését adja.Megérthető belőle, hogy ma miért olyan-amilyen a hatályos nyelvhasználati szabályozás. A könyv sok tekintetben forrásértéku, amikor a szomszédos államok alkotmányos vagy törvényi szabályozását elemzi a nyelvhasználat konkrét jogtechnikai háttere fényében. Eckhart Ferenc és Flachbarth Ernő szellemében, saját régiónkban végzi el a szerző ezt az újabb összehasonlítást.
Mit sem ér a legtökéletesebb jogi garanciarendszer, ha az nem hatályosul. A szerző utánajárt a valóságnak, a jogalkalmazás mindennapi gyakorlatának. Évekkel ezelotti, két alkalommal megtett, mintegy összesen 10 000 km-es >>misszionáriusi terepgyakorlatának<< tapasztalatait osztja meg az olvasókkal.
A jogi környezet és a megvalósult gyakorlat közötti különbség lehangoló, van miért küzdeni.”
2015. január 5., hétfő
Beszámoló A “Jogérvényesítés a gyakorlatban Székelyföldtől Délvidékig”c. kisebbségvédelmi konferenciáról
2014. november 27-én rendezte meg a Kisebbségi Jogvédő Intézet a “Jogérvényesítés a gyakorlatban Székelyföldtől Délvidékig” címet viselő konferenciát, mellyel az Intézet a korábbi évekhez hűen a nyelvi jogérvényesítés témakörét tűzte napirendre.
A kisebbségvédelmi tárgyú konferenciának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Díszterme (II. János Pál pápa terem) adott otthont, ahova az Intézet külön tisztelettel várta előadóit, partnereit, meghívottait, és minden, a téma iránt érdeklődőt, köztük az Egyetem Jogi Karának hallgatóit is.
Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója megnyitó beszédében kiemelten köszöntötte Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva, korábbi alkotmánybírót, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának elnökét.
Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója
Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében hangsúlyozta az Intézet jogsegélyszolgálati tevékenységének fontosságát, mely által lehetőség nyílik a határon túli magyarságot ért jogsérelmek elleni hatékony fellépésre, valamint ezen jogsértések jövőbeni visszaszorítására.
Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár
Dr. Sobor Dávid, ügyvéd, és Römer Ambrus Izabella brassói ügyvéd a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ügyét mutatták be, mivel az Európai Bizottság elutasította a “Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságért” címet viselő polgári kezdeményezés bejegyzését. Az azt benyújtó polgári bizottság nevében Izsák Balázs és Dabis Attila (a bizottság képviselője és helyettese) szeptember 27-én nyújtotta be a keresetet.
Dr. Sobor Dávid, ügyvéd
Kátai Zsuzsanna, (Erdélyi Magyar Néppárt), Kis Júlia, a Jogaink Egyesület ügyvédje, saját kezdeményezésű programjukat mutatták be: “segítségnyújtás a kuláknak bélyegzett székely áldozatoknak a jogérvényesítésben és az ügyintézésben”. Segítséget kívánnak nyújtani olyan erdélyi magyaroknak, akik a 1990/118-as törvényerejű rendelet alapján jogosan megillető havi nyugdíjszerű illetményüket nem kapták meg az államtól, ezért szakmai, jogi tanácsadással járulnak hozzá az érintettek illetményének jogi alapú követeléséhez, bízva abban, hogy csaknem 24 év után anyagi és erkölcsi jóvátételben is részesülnek.
Nagy Tibor, felvidéki ügyvéd előadásában részletesen ismertette a jelenlevőknek Szlovákia történelmi-történeti múltját, egyben a szlovákiai magyarok korábbi és jelenlegi helyzetét, valamint hangsúlyozottan beszélt a szlovák ellentörvény jogi hatásáról, kiemelve az általa képviselt szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík László ügyét.
JuDr. Szabó Olga, felvidéki ügyvéd a Benes-dekrétumok ma is érezhető hatását emelte ki, noha a szlovák álláspont szerint a “Benes-dekrétumok és az ehhez kapcsolódó törvények léteznek ugyan, de a joggyakorlatra semmilyen hatásuk nincs”. Ezt cáfolja meg Pat Község ügye. “A németek, árulók, kollaboránsok, magyarok vagyonának kiosztásáról, és gyors szétosztásáról szóló 110/1945. törvény értelmében ezen földeknek a szlovák telepesek birtokában kell maradniuk. Pat Község pert veszített, azonban végigviszi a perújítást, és újabb alkotmánybírósági panaszt nyújt be, hiszen a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához címzett korábbi panaszukban is rámutattak a helytelen kataszteri területek bejegyzésére, valamint a kárpótlási eljárásra, amely szerint érvényesülhettek volna jogaik az 503/2013. törvény alapján.
Iljasovics Viktor, kárpátaljai ügyvéd egy kimondottan aktuális, napjainkban az egyik leginkább “cikkezett” esemény részleteit is belefűzte a nyelvi jogokról szóló előadásába. Az ukrán-orosz háború kárpátaljai magyarokat érintő hatására helyezte a hangsúlyt, melyben érintette a kialakult válság okait és következményeit, továbbá a kárpátaljai magyar férfiakat érintő, katonaság alóli esetleges felmentés kérdésköreit.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársa, Zsigmond József bemutatta szervezetük hatékony munkáját, melynek során rendszeresen ellenőriznek állami intézményeket, valamint közintézményeket. A megfigyelés alatt folyamatosan és rendszeresen ellenőrizték a magyar nyelv használatát a Kovászna Megyei Törvényszéken, továbbá a helyi közigazgatási szerveket is szemrevételezték (ennek nyomán magyar nyelvre is lefordított okmányokat - születési, anyakönyvi kivonatokat-), valamint vizsgálták az oktatási intézményekben megvalósuló magyar nyelvhasználatot is.
Menyhárt Gabriella, nagyváradi ügyvéd, több sikeres bírósági ügyéről is beszámolt előadásában, nem egy a sajtóban is nagy visszhangot kapott. Az egyik ilyen nagy jelentőségű eset a marosvásárhelyi “banis asszony”, Lakó Péterfi Tündének ügye, melyben pozitív döntés született.
Az ügyvédnő ismertette az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kezdeményezett bírósági ügyeit is, melyek már iktatára kerültek.
Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom Igazgatója az általuk kezdeményezett és szervezett projekteken keresztül személtette az érdekérvényesítés hatékony, ugyanakkor hosszú folyamatát, a civilek bevonásának jelentőségét és a civil szféra erejét. Érdekérvényesítési kampányokon, jogérvényesítő munkájukon, lobbin, közösségi fórumokon keresztül érnek el a nyelvhasználat szempontjából meghatározó eredményeket, legyen az egy iskolanévadási projekt vagy a kétnyelvű utvanévtáblákért vívott kampány.
Bízunk abban, hogy ehhez a konferenciához hasonlóan a jövőben is számos nyelvi jogi konferencia szervezésére lesz lehetőségünk, ahol teret kívánunk adni a kérdés iránt elhivatott hallgatók, oktatók, szakemberek közötti tapasztalatcserének, közös gondolkodásnak, diskurzusnak kisebbségvédelmi tárgykörben.
dr. Görög Dóra
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Jogi munkatárs
A kisebbségvédelmi tárgyú konferenciának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Díszterme (II. János Pál pápa terem) adott otthont, ahova az Intézet külön tisztelettel várta előadóit, partnereit, meghívottait, és minden, a téma iránt érdeklődőt, köztük az Egyetem Jogi Karának hallgatóit is.
Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója megnyitó beszédében kiemelten köszöntötte Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva, korábbi alkotmánybírót, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának elnökét.
Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója
Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében hangsúlyozta az Intézet jogsegélyszolgálati tevékenységének fontosságát, mely által lehetőség nyílik a határon túli magyarságot ért jogsérelmek elleni hatékony fellépésre, valamint ezen jogsértések jövőbeni visszaszorítására.
Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár
Dr. Sobor Dávid, ügyvéd, és Römer Ambrus Izabella brassói ügyvéd a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ügyét mutatták be, mivel az Európai Bizottság elutasította a “Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságért” címet viselő polgári kezdeményezés bejegyzését. Az azt benyújtó polgári bizottság nevében Izsák Balázs és Dabis Attila (a bizottság képviselője és helyettese) szeptember 27-én nyújtotta be a keresetet.
Dr. Sobor Dávid, ügyvéd
Kátai Zsuzsanna, (Erdélyi Magyar Néppárt), Kis Júlia, a Jogaink Egyesület ügyvédje, saját kezdeményezésű programjukat mutatták be: “segítségnyújtás a kuláknak bélyegzett székely áldozatoknak a jogérvényesítésben és az ügyintézésben”. Segítséget kívánnak nyújtani olyan erdélyi magyaroknak, akik a 1990/118-as törvényerejű rendelet alapján jogosan megillető havi nyugdíjszerű illetményüket nem kapták meg az államtól, ezért szakmai, jogi tanácsadással járulnak hozzá az érintettek illetményének jogi alapú követeléséhez, bízva abban, hogy csaknem 24 év után anyagi és erkölcsi jóvátételben is részesülnek.
Nagy Tibor, felvidéki ügyvéd előadásában részletesen ismertette a jelenlevőknek Szlovákia történelmi-történeti múltját, egyben a szlovákiai magyarok korábbi és jelenlegi helyzetét, valamint hangsúlyozottan beszélt a szlovák ellentörvény jogi hatásáról, kiemelve az általa képviselt szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík László ügyét.
JuDr. Szabó Olga, felvidéki ügyvéd a Benes-dekrétumok ma is érezhető hatását emelte ki, noha a szlovák álláspont szerint a “Benes-dekrétumok és az ehhez kapcsolódó törvények léteznek ugyan, de a joggyakorlatra semmilyen hatásuk nincs”. Ezt cáfolja meg Pat Község ügye. “A németek, árulók, kollaboránsok, magyarok vagyonának kiosztásáról, és gyors szétosztásáról szóló 110/1945. törvény értelmében ezen földeknek a szlovák telepesek birtokában kell maradniuk. Pat Község pert veszített, azonban végigviszi a perújítást, és újabb alkotmánybírósági panaszt nyújt be, hiszen a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához címzett korábbi panaszukban is rámutattak a helytelen kataszteri területek bejegyzésére, valamint a kárpótlási eljárásra, amely szerint érvényesülhettek volna jogaik az 503/2013. törvény alapján.
Iljasovics Viktor, kárpátaljai ügyvéd egy kimondottan aktuális, napjainkban az egyik leginkább “cikkezett” esemény részleteit is belefűzte a nyelvi jogokról szóló előadásába. Az ukrán-orosz háború kárpátaljai magyarokat érintő hatására helyezte a hangsúlyt, melyben érintette a kialakult válság okait és következményeit, továbbá a kárpátaljai magyar férfiakat érintő, katonaság alóli esetleges felmentés kérdésköreit.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársa, Zsigmond József bemutatta szervezetük hatékony munkáját, melynek során rendszeresen ellenőriznek állami intézményeket, valamint közintézményeket. A megfigyelés alatt folyamatosan és rendszeresen ellenőrizték a magyar nyelv használatát a Kovászna Megyei Törvényszéken, továbbá a helyi közigazgatási szerveket is szemrevételezték (ennek nyomán magyar nyelvre is lefordított okmányokat - születési, anyakönyvi kivonatokat-), valamint vizsgálták az oktatási intézményekben megvalósuló magyar nyelvhasználatot is.
Menyhárt Gabriella, nagyváradi ügyvéd, több sikeres bírósági ügyéről is beszámolt előadásában, nem egy a sajtóban is nagy visszhangot kapott. Az egyik ilyen nagy jelentőségű eset a marosvásárhelyi “banis asszony”, Lakó Péterfi Tündének ügye, melyben pozitív döntés született.
Az ügyvédnő ismertette az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kezdeményezett bírósági ügyeit is, melyek már iktatára kerültek.
Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom Igazgatója az általuk kezdeményezett és szervezett projekteken keresztül személtette az érdekérvényesítés hatékony, ugyanakkor hosszú folyamatát, a civilek bevonásának jelentőségét és a civil szféra erejét. Érdekérvényesítési kampányokon, jogérvényesítő munkájukon, lobbin, közösségi fórumokon keresztül érnek el a nyelvhasználat szempontjából meghatározó eredményeket, legyen az egy iskolanévadási projekt vagy a kétnyelvű utvanévtáblákért vívott kampány.
Bízunk abban, hogy ehhez a konferenciához hasonlóan a jövőben is számos nyelvi jogi konferencia szervezésére lesz lehetőségünk, ahol teret kívánunk adni a kérdés iránt elhivatott hallgatók, oktatók, szakemberek közötti tapasztalatcserének, közös gondolkodásnak, diskurzusnak kisebbségvédelmi tárgykörben.
dr. Görög Dóra
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Jogi munkatárs
2014. november 27., csütörtök
Programajánló: nemzetiségi önkormányzati rendezvény
M E G H Í V Ó
A Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzat –
Ungarndeutsche Selbstverwaltung von Ofenburg
tisztelettel meghívja és szeretettel várja Önt,
hozzátartozóját és barátait
EDELWEISS DALOSKÖNYV
bemutatójára
2014. November 30-án (vasárnap)
13:30-kor
Helyszín: Hilton Budapest - Beauty Salon Anna
1014 Budapest, Hess András tér 1-3.
A könyvet megismerhetjük és meghallgathatjuk a szerző,
Zettisch Ferenc előadásában.
Közreműködik a Corvin Kórus, Bodnár-Józsa Ildikó vezényletével
A könyv tartalmazza a legszebb Duna-menti Kecskédi sváb népdalokat, kottákat, néptörténeti információkat,
három nyelvű (magyar, német, sváb) szótárt és egy CD-t.
További információ: Corjan-Ungai Anna elnökhelyettesnél
Elérhetőség: +36/70-36611-50, saxlehnerfm@gmail.com
2014. november 13., csütörtök
Linkajánló: iskolákveszélyben.ro
Erdélyben
2006 óta folyamatosan csökken a magyar gyermekek száma.
2010-ben először következett be az, hogy a magyar újszülöttek száma
tízezer fő alá esett.
Az elmúlt néhány év 15%-os gyermekszám-csökkenése
a szórványban és a Bánságban hatványozottan jelentkezett. Az erdélyi
szórványmegyékben mintegy harmadával, a Bánságban 50%-kal esett
vissza rövid időszak alatt a gyermekszám.
Ennek hatására a 2014-es tanévtől kezdődően a magyar tannyelven
beiskolázható gyermekek számának visszaesése miatt komoly kihívások
érik majd az erdélyi magyar oktatási intézményhálózatot.
Ha a romániai magyar közösség nem készül fel tudatosan ezekre a
kihívásokra, a magyar nyelvű iskolák, oktatási helyszínek tömeges felszámolódása egy olyan folyamatot indíthat meg, amely rövid távon
(akár 2020-ig) a szórvány oktatási hálózat szinte teljes ellehetetlenüléséhez vezethet.
Honlapunk célja, hogy:
- Bemutassa azokat a kritikus pontokat, oktatási helyszíneket ahol a magyar oktatási intézményrendszer fenntartása a 2014-2020
közötti időszakban speciális tennivalókat igényel majd.
- Közös gondolkodást indítson el arról, hogy mit lehet tenni ezen demográfiai szempontból veszélyeztetett régiók érdekében.
- Információkat nyújtson a döntéshozók részére, hogy milyen módon lehetne megerősíteni az erdélyi magyar oktatási rendszer
veszélyeztetett pontjait.
A iskolakveszelyben.ro honlap és az Iskolák Veszélyben program a Közpolitikai Elemző Központ akciója, amely a Kisebbségkutató
Intézet és a nyelvijogok.ro kezdeményezésére jött létre.
További információkat talál: http://www.iskolakveszelyben.ro
2014. november 5., szerda
Könyvajánló: Transylvania Today: Diversity at Risk
A könyv öt nagy részre tagozódik. Az első rész (Geography and Destiny) Jeszenszky Géza nagyívű történelmi tanulmányával kezdődik. Feldolgozása kerül ebben a részben Erdély demográfiai változásaitól, az utcanév használaton át, katonai temetők megszűnéséig több terület. Talán tárgyát (történelmi elemzés) tekintve ez a legszéleskörűbb része a könyvnek, a többi fejezet sokkal tematikusabb. A második rész (Minoroties) az erdélyi zsidó, szász, roma, csángó és örmény kisebbségekkel foglalkozik. A harmadik rész (State and Church Relations from 1944 to The Present) a román állam és a római katolikus egyház, valamint az Erdélyi református, unitárius és görög katolikus egyházak viszonyait vizsgálja négy szerző tollából. A negyedik rész (Culture Mantained: the means to survival) elsősorban nyelvi jogi és oktatási kérdésekkel foglalkozik. Az utolsó részben (legal issues) a román nemzeti kisebbségek jogi státuszával, kárpótlásokkal, valamint a 21 éves autonómia küzdelemmel találkozhatunk.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)