Lehet-e a kisebbségi jog a béke eszköze? - szubjektív összefoglaló a 2025. évi kisebbségi jogi kurzusról

 A “flachbarthos” műhelymunka évről-évre a Pázmány jogi karán megtartott “Összehasonlító kisebbségvédelem” című kurzus keretei között zajlik. 2025 őszén a kisebbségi jog összetettségének megértésében olyan neves oktatók és kutatók segítettek, akik munkája és kutatási területei miatt részletesen ismerik az összefüggéseket és egyúttal személyes elkötelezettségük példaadó a kisebbségek védelme iránt fogékony hallgatók számára. Az óra tehát nemcsak multi-, hanem interdiszciplináris is volt, hiszen a jogtudomány és más társadalomtudományok (szociológia, politológia, nyelvészet) határterületeit is érintettük, valamint a jogtudományon belül jogtörténetet, alkotmányjogot, és nemzetközi közjogot. Az alábbi írás a hallgatói impulzusok és szubjektív tapasztalatok összefoglalását tartalmazza: mitől válik a kisebbségi jog fontossá egy mai fiatal számára? A bejegyzés szerzői: Bordács Benjamin Gábor, Csurgó Virág Laura, Gergye Milán, Haris Éva Mária, Horváth Izabella Hanna, Jámbor Tamara Laura, Kovács Botond, Prókai Blanka, Tóth Nóra Lili, Ürögi Andrea Krisztina, Viczena Renáta, Wenger Szonja. Szerkesztő: Gerencsér Balázs Szabolcs. 

Kisebbségek fegyveres konfliktusokban

A 2022/23-as tanév tavaszi félévében olyan a kisebbségekkel foglalkoztunk, akik fegyveres konfliktusokban voltak (vagy vannak) és azt vizsgáltuk, hogy a kisebbségi jog - legyen az akár nemzetközi jog vagy belső jog - segít-e a konfliktust megoldani, a kisebbségek életét védeni, helyzetüket javítani. Az alábbi tanulmány szerzői: Juhász Zsombor, Kovács Angéla Fanni, Kökény Anita Gyöngyi, Malya Bence, Nagy Kincső Dorottya, Oláh Gergely, Pallag András, Rieger Ádám, Sholt Laura Eszter, Somkuti Botond Bálint, Steli Júlia, Varga Valentina. Szerkesztette: Gerencsér Balázs Szabolcs. 

 

A félév során az alábbi országokat vizsgáltuk: 

Európában: Észak-Írország (Egyesült Királyság), Åland szigetek (Finnország), Románia (1989-es forradalom), Jugoszlávia (felbomlása). Afrikában: Ruanda, Dél-Afrikai Köztársaság. Keleten: Mianmar (Burma). Közép-Amerikában: Nicaragua. Ezen országok területén az elmúlt száz év alatt volt olyan fegyveres összetűzés, amely az ország területén élő kisebbségeket hátrányosan érintette.

Szándékosan választottunk olyan országokat és kisebbségeket, amelyek mind földrajzi, mind jogi, mind történeti szempontból eltérőek, sőt a konfliktus foka is jelentősen különbözik a vizsgált rendszekben. A különbözőségek segítettek azt vizsgálni, hogy a kisebbségi jog különböző eszközei képesek-e hozzájárulni a konfliktusok legyőzéséhez. A tapasztalatunk nem egyértelműen pozitív: a nemzetközi jogi kisebbségvédelemnek jelentős korlátai vannak, sok esetben pedig az országon belüli konfliktust redezésére nem alkalmasak (mint például a rohingyák helyzete Mianmárban). A jogi eszközök általában Európában bizonyultak hatékonynak (mint például az Åland szigetek esetében).

Az emberi jogok valóban egyetemesek? - Fernand de Varennes előadása a Pázmányon

2023 november 27-én "lunchtime lecture"-t tartott a Pázmány jogi karán Fernand De Varennes, az ENSZ volt kisebbségügyi rapporteure. De Varennes professzor az egyik legtöbbet idézett nemzetközi emberi jogokkal foglalkozó szerző, személyes tapasztalatból szerzett globális nézőponttal és tudással. Elkötelezett a kisebbségek védelme iránt, legyen az vallási, nyelvi vagy etnikai kisebbség. 

Előadásának címe "Are Human Rights Universal? The Undermining of the Global Human Rights Architecture, from the 'Margin of Appreciation' Doctrine to Minority Rights" volt és arra fókuszált, hogy valóban "egyetemesek"-e ma az emberi jogok és az ún. "mérlegelési jog" mindezt hogyan torzítja. 

Ma nagyon nehéz helyzetben van az emberi jogok védelme és érvényesíthetősége. Több fegyveres konfliktus van a földön mint a második világháború óta bármikor. Ezen konfliktusok 70-75%-ának a hátterében pedig kisebbségek számára nem biztosított emberi jogok állnak. Akár Ázsiát, Európát, vagy Afrikát tekintjük, elmondhatjuk hogy a nagyszámú migrációs trendek mögött is valahol a kisebbségek jogainak megvonása, az egyenlőség akadályozása áll. A hontalanok száma pedig az elmúlt évtizedekben pedig  globálisan nemhogy csökkent, hanem nőtt! És - teszi hozzá de Varennes - a hontalanok kétharmada valamilyen kisebbséghez tartozik. (Példaként Indiát és a muzulmánok számára megtagadott állampolgárságot említette.)

Ettől függetlenül (vagy talán éppen ezért) egyes kormányok elzárkóznak a valódi "egyetemes", azaz mindenki számára azonos módon elérhető, azonos tartalmú emberi jogok biztosításáról. A kettős mérce, napjaink egyik aggasztó trendje, azt jelenti, hogy ugyanannak az emberi jognak (főleg oktatásnak vagy vallásszabadságnak) aszerint változik a tartalma egy országban, hogy éppen többségi vagy kisebbségi polgárra vonatkozik. 

Az államok - legtöbbször a szuverenitásukra hivatkozva - egyfajta "mérlegelési jogot" vindikálnak maguknak. A professzor aláhúzta, hogy ez azonban hibás teória, mert az emberei jogok éppen attól egyetemesek, hogy nincs mérlegelése az államoknak abban, hogy kinek milyen mértékben biztosítják azokat. Külön meglepőnek tartja azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága beállt ebbe a sorba és támogatja az emberi jogok többszintűségét. Az egyik legfrissebb ítéletében, a Valiullina and others v. Latvia ügyben ugyanis kimondta, hogy Lettországban az orosz nyelvű kisebbség számára az oktatáshoz való hozzáférés nem azonos a többségi nyelvű lett állampolgárokéval. Bár a bíróság mindezt egyedi helyzetre való tekintettel mondta ki, mégis - de Verennes szerint - ezzel precedenst teremtett, amely szembe megy az egyetemes emberi jogok eddigi gyakorlatával. 

Az előadó mindezek ellenére hangsúlyozta, hogy a főleg angolszász irodalomban terjedő "emberi jogok korszának vége" még nem jött el. Sőt, lehet és kell is tenni mind az emberi jogok védelme, mind pedig a kisebbségek védelme érdekében. Ez alapvető feltétele annak, hogy többek között napjaink biztonságát fenyegető migrációt, vagy fegyveres konfliktusokat le tudjuk győzni.

Nemzetközi kisebbségvédelmi monitoring - Ukrajna (1978-2022)

A 2021/22-es tanév II. félévében nemzetközi szervezetek egy országra vonatkozó kisebbségi jogi monitoring jelentéseinek összehasonlító vizsgálatát végeztük el. Választásunk még ez év elején Ukrajnára esett, amikor még nem tudtuk, hogy egy hónappal később, Oroszország katonai támadásával tervezett kutatásunk milyen aktualitást nyer. A 2022-es év Ukrajnában sok tekintetben választóvonal lesz. Nagy valószínűséggel az itt élő nemzetiségek vonatkozásában is. Legyen ez a kutatás egy adalék ahhoz az összefoglaláshoz, amilyen állapotban Ukrajna belekerült ebbe a szomorú és véres katonai konfliktusba. Őszintén reméljük, hogy az ukrán társadalom, az itt élő sokszínű nemzetiségekkel együtt megerősödve tud majd talpra állni.

A vizsgálat körébe az alábbi nemzetközi monitoring mechanizmusokat vettük: ENSZ: ICCPR 27. cikk jelentések. Európa Tanács: Kisebbségi Keretegyezmény (FCNM), Nyelvi Charta (ECRML), Velencei Bizottság állásfoglalásai. EBESZ: Kisebbségi Főbiztos dokumentumai. A vizsgálat során a monitoring rendszereken elérhet nyilvános adatokat (országjelentéseket, azokra készített szakértői válaszokat, valamint ajánlásokat) összehasonlító jogi módszerrel áttekintettük, azokat azonban - különösen a háborús helyzetre tekintettel - nem értékeltük, csak összefoglaltuk. Az alábbiakban ennek az összefoglalásnak a szerkesztett változatát közöljük. A cikk szerzői: Bauer Dóra, Nagy Emese, Előházi Zsombor, Szabadkai Márton, Kása Zita Klára, Ungvári András, Kis Lajos, Tóth-Kuthy Márton, Kiss Balázs Attila, Malinkó Anna, Frauenberger Panni, Gábor Dzsenifer, Deák Bernadett Katalin, Tanner Balázs. Szerkesztette: Gerencsér Balázs Szabolcs.

Trianon100 a Flachbarth-műhelyben

A 2020-as centenáriumi évben a Flachbarth műhelyben is a munka fókuszában az 1920-ban megkötött békeszerződés és annak következményei álltak. Alábbiakban - a további kutatások megkönnyítése érdekében összegyűjtöttük a két világháborút lezáró békeszerződések szövegét és pár azokhoz kapcsolódó köztörténeti irodalmat: 

Trianoni Békeszerződés: 1921. évi XXXIII. törvénycikk
1947-es párizsi békeszerződés: 1947. évi XVIII. törvény

Tátrai Patrik: Trianon hatása a Kárpát-medence etnikai folyamataira (Rubicon)
Romsics Ignác: A párizsi békeszerződés, 1947 (Rubicon)

Tarján M. Tamás: A párizsi békeszerződés aláírása (Rubicon)

Statements and outcomes of the Fall Semester of 2020

 In the fall semester of 2020 in the framework of the course “Linguitic Rights - Law of Coexisting Languages” we examined several European linguistic group whether the language policy has impact on the contemporary language protection policies. 

The co-operating students, who developed the following statements were: 

Emma Barbeau, Manon Bousmia, Márk Dudás, Inês Kendall de Azevedo Campos, Léa Laurenti, Laura Marques, Aneta Olszewska, Sofia Quirós Gonzalez-Palacio, Dorottya Seenger, Maja Simigh. 

The examined languages and linguistic regions were the following:

Manx (UK), Irish (UK), Scottish (UK), German (BE),German (DE), German (HU),  Romansch and other languages in Switzerland, Turkish (D), Monténégro, Sami (FI), Hungarian (SK), Basque (SP).

EBLUL, mint információs hálózat (összefoglaló)

2013/2014-es tanévben a nyelvi jogok nemzetközi védelmét vizsgálta a műhely. Balogh Borbála a kutatóműhely keretében dolgozta fel e nemzetközi intézmény működését. 2013 őszi előadásának kivonatát alább közöljük.

Nemzetközi kisebbségvédelem (online irodalmak és nemzetközi szerződések)

A műhelymunkánkhoz szükséges irodalmakat folyamatosan gyűjtjük. Az alábbiakban egy közel sem teljes gyűjtemény található, amely elsősorban irodalom-javaslatokat tartalmaz a nemzetközi kisebbségvédelmi intézményrendszerekhez:

Nemzetközi szerződések, dokumentumok:

Összegyűjtöttünk Magyarországra vonatkozó olyan nemzetközi szerződéseket, amelyeknek kisebbségvédelmi kihatása van. A linkek a Nemzeti Jogszabálytárban fellelhető ratifikáló jogszabályra mutatnak. (A lista folyamatosan bővül!)

• Trianoni Békeszerződés: 1921. évi XXXIII. törvénycikk
• 1947-es párizsi békeszerződés: 1947. évi XVIII. törvény

ENSZ / UN

• ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: 1976. évi 8. törvényerejű rendelet (elérhető továbbá a Magyar ENSZ Társaság oldalán is. Angolul az ENSZ honlapján.)
• 47/135. Declaration on the Rights of Persons Belonging to National or Ethnic, Religious and Linguistic Minoritieshttps://documents-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N93/076/55/IMG/N9307655.pdf?OpenElement (magyar a Transindexen)
• Minorities page on UN OHCHR
• Human Rights Council és Forum
• Minority Rights:International StandardsandGuidance for Implementation (pdf)
• 1977 Francesco Capotorti, Special Rapporteur of the United Nations Sub-Commission on Prevention of Discrimination and Protection of Minorities. E/CN.4/Sub.2/384/Rev.1, para. 568.
• 61/295. United Nations Declaration on the Rights of Indigenous Peoples (more UN web)

ET / CoE

• ET. Kisebbségvédelmi Keretegyezmény: 1999. évi XXXIV. törvény (Keretegyezmény szövege különböző nyelveken az ET honlapján.)
• ET. Nyelvi charta: 1999. évi XL. törvény (Nyelvi charta szövege különböző nyelveken az ET honlapján)
• Protocol to the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms (ETS No. 009) (Article 2 – Right to education)
• Guide on Article 2 of Protocol No. 1 to the ECHR
• Recommendation 1201 (1993) Additional protocol on the rights of minorities to the European Convention on Human Rights

EBESZ: 

• High Commissioner on National Minorities

Online Tanulmányok:

• Gerencsér Balázs Szabolcs: "Nyelvében él...": Kárpát-medencei körkép a határon túli magyarok hivatalos anyanyelvhasználati jogairól. Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2015. 310 p.
• Láncos Petra Lea: A nyelvi sokszínűség értékének és védelmének filozófiai megalapozása, különös tekintettel az Európai Unió nyelvpolitikai kihívásaira (IAS 2012/3-4. szám)
• Kántor Zoltán - Eplényi Kata (szerk): Térvesztés és határtalanítás. Lucidus, 2012. (A kötetben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel rendezett konferencia (Budapest, 2012. június 8.) szerkesztett előadásai olvashatók.)
• Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében (Az MTA Székházában 2009. augusztus 19-én tartott konferencia előadásai) Kenesei István: Bevezető, Sólyom László: Köszöntő beszéd, Pálinkás József: Megnyitó, Csernicskó István: A nyelvi jogi szabályozást meghatározó tényezők Ukrajnában, Horváth István: Kisebbségi nyelvi jogok és kisebbségi nyelvhasználat Romániában, Korhecz Tamás: A hivatalos nyelvhasználat jogi keretei a Vajdaságban – Szerbiában – Jog és gyakorlat, Szoták Szilvia: Törvényes garanciák és gyakorlat a horvátországi, szlovéniai és ausztriai magyarság életében, Szabómihály Gizella: A nyelv szimbolikus funkciója a szlovák államnyelvtörvényben, Szarka László: A szlovák és a magyar nyelv státusa a dél-szlovákiai kétnyelvűség gyakorlatában, Szalayné Sándor Erzsébet: A nyelvhasználat jogi szabályozhatósága, Kérdések és hozzászólások
• Kovács Péter: Kisebbségvédelem az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatában. In: Magyar Kisebbség 2004 (nr.33) 220-252
• Az ENSZ kisebbségi kézikönyve 
• Majtényi Balázs: Az ENSZ és a kisebbségek védelme 
• Szajbély Katalin – Tóth Judit: Kisebbségvédelem az Európai Unióban
• Gerencsér Balázs - Juhász Albin: A kisebbségvédelem megvalósulása a nemzetközi szervezetekben (ENSZ, ET, EBESZ, KEK)
• Gerencsér Balázs - Juhász Albin: A kisebbségi autonómia (működő modellek, magyar elképzelések)
• Ethnologue database: https://www.ethnologue.com/ 

Továbbá:

Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Bp. Osiris. 1996.

Kovács Péter: Az Európa Tanács kisebbségvédelmi vonatkozású ellenőrző rendszerének kialakulása és eddigi működésének értékelése, EÖKKI, 6. sz. füzet. 1998.