A Feröer-szigetek autonómiája

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük. A feröeri autonómia elemzését készítették: Domokos Bernadett, Lajtos Viktória, Pethő Brigitta.]  

Bevezetés

A Dán Királysághoz tartozó Feröer-szigetek az Atlanti-óceán északi részén található szigetcsoport, amely nagyjából félúton helyezkedik el Norvégia, Skócia és Izland között. Magyarul Juhok-szigeteként is szokták emlegetni (az állat a címerben is megjelenik). A szigetek teljes területe 1.393 km2, a tengerpart pedig 1.117 km hosszan húzódik. Érdekesség, hogy a szigetek bármely pontján is tartózkodjunk, sohasem vagyunk 5 km-nél távolabb az óceántól. A szigetcsoportot 18 sziget alkotja, ezek közül egy kivételével mind lakott. Feröer népessége alig több, mint 48 000 fő, a szigetek fővárosa Tórshavn, amely „Thor kikötője”-ként fordítható. A meghatározó vallás a szigetek lakóinak körében a lutheránus – több, mint 80%-uk tartozik ehhez az egyházhoz –, míg a lakosok nagyjából 10%-a a Plymouth Brethren, az ún. „testvéri gyülekezeti” szekta híve.

A szigeteken a hivatalos nyelv a feröeri, amely értelemszerűen skandináv nyelv, viszont nem a dánhoz, hanem inkább norvéghoz hasonló, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a telepesek nagy része a norvégiai Bergen környékéről származik. A közigazgatás ugyanakkor kétnyelvű, vagyis közügyek intézésekor a dán is használható, az iskolákban pedig kötelező a dán nyelv oktatása is. (Érdekesség, hogy magának a feröeri nyelvnek önálló irodalmi nyelve nincs.)

A Feröer-szigetek 1035-től kezdve Norvégiához tartozott, majd a norvég-dán perszonáluniónak köszönhetően 1380-tól Dánia fennhatósága alá is került, azonban továbbra is Norvégia egyik megyéjeként kezelték. Majd 1814-ben a Kieli békével a norvég-dán perszonálunió felbomlott, és a szigetek Dánia fennhatósága alatt maradtak.

A XIX. századjelentős változást hozott a Feröer-szigetek életében, ugyanis egyre inkább felébredt a nemzeti öntudat a szigetlakókban. Ennek nyomán a feröeri nyelv oktatási, egyházi és hivatali nyelvvé is vált, emellett megalapították a Feröeri Népfőiskolát, valamint a feröeri zászlót is ekkor tervezte meg két feröeri diák.

Autonómia

A II.vh. folyamán merült fel a feröeriekben az önállósodás gondolata: a német csapatok dániai bevonulása után (1940. ápr. 13-án) Nagy-Britannia megszállta Feröert. A Dániától való öt évnyi elszigeteltség alatt a feröeriek tapasztalatokat gyűjthettek saját lehetőségeik irányításáról (a II.vh. alatt például a feröeri hajók feröeri zászlók alatt hajóztak), és ezek a tapasztalatok, valamint a háborús évek gazdasági fejlődéséből fakadó viszonylagos jólét minden addiginál jobban megerősítették a nagyobb fokú függetlenség utáni vágyat. Az 1946. szept. 14-én Feröer politikai helyzetéről tartott népszavazáson a megjelentek szűk többsége a Dániától való elszakadást választotta, mivel azonban a 66,4%-os részvételt alacsonynak tekintették, a dán kormány nem fogadta el az eredményt. Tárgyalások kezdődtek, melyek eredményeképpen 1948. ápr. 1-jén életbe léptették az ún. autonómiatörvényt (Honrendelkezési Törvény), melynek értelmében Feröer "Dánián belüli autonóm országrész" státuszt kapott.

A törvény széleskörű önkormányzati jogot biztosított a Feröer-szigetek számára. Két kategóriát különböztetett meg: a törvény mellékletében található ún. "A-listán" szereplő kérdések a feröeri önkormányzat hatáskörébe kerültek, azaz az ide tartozó feladatokat átveheti a dán hatóságoktól, ill. azok kérésére köteles is átvenni. Ilyenek pl.: Feröer alkotmányos berendezkedése, helyi önkormányzatok, közszolgáltatások és tűzoltóság, várostervezés, lakásügy, egészségügyi szolgáltatások, népjóléti szolgáltatások, társadalombiztosítás, valamint a közvetlen és közvetett adók, illetékek, szerencsejáték-adók, a feröeri lottóra kivetett különös adó. Az eljárási illetékek, mint hitelesítési díj, jogi díjak, regisztrációs illetékek ahhoz a hatósághoz kell befolyjanak, amely az adott tevékenység költségeit viseli.). Az ún. "B-listán" szereplő kérdések átvételéről további tárgyalások alapján születhet döntés, vagyis ezekben a dán kormányzattal való egyeztetést írt el (pl. a nemzeti egyház, rendőrség, felszín alatti erőforrások, rádió, légi közlekedés, a földalap, valamint az import és export felügyelete).

Azokban a kérdésekben, amelyek a feröeri önkormányzat hatáskörébe tartoznak, a feröeriek által választott parlament (Løgting) és a parlament által létrehozott 6 tagú kormány (Landsstýri) jár el. A hatáskörébe tartozó kérdésekben törvényhozó és végrehajtó hatalmat egyaránt gyakorol a feröeri önkormányzat.

A szigetlakók teljesen külön népnek tekintik magukat, az autonómia széleskörűségét pedig jól mutatja, hogy saját nyelvük, saját zászlajuk, illetve saját "feröeri" útlevelük van.

Bár a Feröer-szigetek a dán árfolyam-zónához tartoznak, saját hivatalos pénznemük a feröeri korona, melynek értéke a dán koronáéval megegyező, és a Dán Nemzeti Bank bocsátja ki. Fontos megjegyezni, hogy a feröeri és a dán korona közti pénzátváltás költségmentes.

Mindezeken túl a szigetek saját rendszámmal (FO), internetdomainnel (.fo) és önálló bélyeg kibocsátási joggal is rendelkezik (ez utóbbival 1976 óta).

További nagyon fontos tényező, ami szintén az autonómia jelentős mértékére utal, az az EU-hoz való viszony: ugyanis amíg Dánia tagja az Európai Uniónak, addig a Feröer-szigetek nem. Bár az autonómiát biztosító törvény értelmében a Szigetek csak korlátozott hatáskörrel rendelkeznek a nemzetközi jogok és kötelezettségek terén, a lakosok az 1972-es népszavazáskor önállóan dönthettek az EK-ba való belépésről, és nemmel szavaztak (a halászat volt a központi kérdés), ennek megfelelően pedig Dánia EU-tagsága nem terjed ki rájuk. (Ugyanez a helyzet Grönlanddal is, mely szintén autonóm státuszt élvez a Dán Királyságon belül, az ország EU-tagsága 1986 óta nem terjed ki rájuk sem.)

A feröeri autonómia-rezsim az utóbbi néhány évben alapvető reformokon ment keresztül. A 2004-ben hivatalba lépett feröeri kormány a koalíciós szerződésben a Dániával való kapcsolat rendezését tűzte ki céljául. A dán kormány nem zárkózott el a tárgyalások elől, és ennek megfelelően 2005-ben a két kabinet egy, az addigi önkormányzati rendszer reformjára vonatkozó szerződést kötött egymással. A megállapodás alapján a Folketing két új törvényt fogadott el ugyanabban az évben (2005), egyrészt a „Feröeri hatóságok hatáskörébe tartozó ügyek elosztásáról”, valamint a „Feröeri kormány által kötött nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról”. Az előbbi jogszabály tulajdonképpen az önkormányzati belügyekbe tartozó hatásköröket a korábbihoz képest radikálisan kiszélesítette, a másik jogszabály fő jelentősége pedig, hogy az a feröeri hatáskörbe tartozó területeken nemzetközi szerződések kötésére hatalmazza fel a feröeri kormányt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Feröer-szigetek ezzel a belső jogi aktussal korlátozott nemzetközi jogalanyiságot szerzett. (Feröer ezzel a lehetőséggel azóta több esetben is élt, így 2005-ben nemzetközi megállapodást kötött Izlanddal, egy egységes gazdasági térség létrehozásáról.) További érdekessége, hogy lehetőséget biztosít Feröernek arra, hogy diplomáciai képviselőket küldjön, illetve fogadjon, igaz, még a dán diplomáciai képviseletek keretén belül. (Korábban „csak” feröeri attasék küldésére volt lehetősége a szigeteknek.)

Ezenkívül amennyiben ennek jogi lehetősége fennáll, a Feröer-szigetek nemzetközi szervezetek tagjává is válhat, 2008 óta pedig önálló külügyminisztériummal is rendelkezik.

Mindemellett a FIFA és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak is teljes jogú tagja, az Olimpiai Bizottságnak azonban nem, így az olimpiákon saját színeiben nem indíthat versenyzőket, a feröeri sportolók dán színekben vesznek részt a versenyeken.

Mindezek együtt azt is jelentik, hogy a feröeri autonómia keretei már tényleg annyira  tágak, hogy ennél szélesebb hatáskörök már a teljes függetlenséget jelentenék. 

Ez egyben a feröeri társadalmat megosztó legfontosabb törésvonal: a széleskörű autonómia vagy teljes függetlenség dilemmája. A Dániától való függetlenedés gondolata már a XIX. században megjelent, ám a Szigetek gazdasági szempontú saját lábakra állíthatósága folyamatosan megkérdőjeleződött az egyik oldalon. A másik oldalon viszont a II.vh. alatt történt események (a kontinentális Dánia német megszállása, brit csapatok partraszállása Feröeren és Izlandon, Izland 1944-ben elnyert függetlensége), és a feröeri gazdaság akkori szárnyalása a függetlenségre való teljes érettség érzését keltette a helyiek egy jelentős részében. A feröeri gazdasági öngondoskodás csírája egyébként 1934-ben jelent meg, amikor Dánia Feröer vonatkozásában is bevezette a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettségét, ami azt jelentette, hogy eddig az időpontig tulajdonképpen nem kellett adót fizetniük a feröerieknek, vagyis az ottani beruházásokat és fejlesztéseket szinte kizárólag a kontinentális Dánia adófizetői finanszírozták. A feröeri gazdaság alapproblémája, hogy egyrészt még mindig túlságosan függ Dániától (többek között ezen a függőségen is szeretne változtatni a 2005. évi Hoyvík-i Megállapodás), másrészt és legfőképpen pedig az, hogy szinte kizárólag egyetlen ágazatra, mégpedig a halászatra és az azzal kapcsolatos iparágakra épül, amin a kormány ugyan igyekszik változtatni (elsősorban a turizmus fejlesztésével, és a szolgáltató szektor helyzetbe hozásával), ám ez csak meglehetősen lassan és nehézkesen megy. A feröeri gazdaság még mindig nagyon törékeny, erre a legjobb példa az 1992-ben kezdődött, és csak 1994-re megzabolázott helyi gazdasági válság, ami egy bankválsággal indult, majd a halászati termékek piacán bekövetkezett recesszió következtében 20 százalék fölé emelkedett a munkanélküliség, súlyos társadalmi válságot okozva ezzel Feröeren. Az autonóm kormányzat közel állt a teljes csőd bejelentéséhez, de helyi politikusok egy részének javaslatára Dániához fordultak segítségért, a sokat kritizált Koppenhága pedig segített (a dán kormány pénzügyi alapot hozott létre, amelynek segítségével két év alatt konszolidálni lehetett a feröeri bankrendszert). A független Feröer életképességében kételkedők azóta is felemlegetik, hogy amikor bajban van Feröer, a függetlenséget szorgalmazó hangok elcsendesednek.

A függetlenség vagy autonómia vitája még nem dőlt el, és Dánia is számol a teljes függetlenség lehetőségével, sőt úgy tűnik, hogy nem gördítene komolyabb akadályokat Feröer kiválási szándéka elé. Az látható, hogy a két entitás között lévő vita leginkább gazdasági természetű, és legfőképpen arról van szó, hogy a teljes függetlenséget követően Dánia csak rövidebb, míg Feröer hosszabb ideig szeretné élvezni a dán adófizetők anyagi segítségét.  Tehát amennyiben a feröeriek több politikai és gazdasági szabadságot szeretnének, meg kell, hogy fizessék az árát, Dánia pedig nincs a feröeri függetlenség ellen, a probléma csak az, hogy Feröer nem fogadja el annak gazdasági feltételeit.

Államszervezet

A Feröer-szigetek államformája alkotmányos monarchia.

Mivel a Dán Királyság része, ezért az uralkodó Dánia mindenkori uralkodója (jelenleg II. Margit dán királynő). A végrehajtó hatalmat a parlament által létrehozott kormány (Landsstýri) gyakorolja. A feröeri parlament általában a választásokon győztes párt vezetőjét választja meg miniszterelnöknek. Feröer jelenlegi miniszterelnöke Kaj Leo Johannesen (2008-tól), akit újraválasztottak a 2011-es választásokon. A törvényhozó hatalmat az egykamarás feröeri parlament gyakorolja, a Løgting. A parlamentben 33 képviselő kap helyet, akiket a választások során arányossági alapon választanak meg, 4 éves időszakra. A miniszterek nem tagjai a parlamentnek, ha egy parlamenti képviselő miniszter lesz, a helyére póttag kerül. Feröer a dán parlamentben (Folketing) is képviseltetheti magát, méghozzá két fővel.

A feröeri parlament egyébként a világ egyik legrégebbi parlamentje: az Althing, vagyis a feröeri törvénykező gyűlés valószínűsíthetően 900 körül kezdett ülésezni, a nevét pedig hivatalosan 1400-ban változtatták meg Løgting-ra.

A bíróság mind polgári, mind büntető ügyekben ítélkezik, és a dán jogrendszer részét képezi.

A Feröer-szigetek 30 községre oszlik, amelyek mintegy 120 települést foglalnak magukba. Hagyományosan hat földrajzi régió található a szigeteken, bár ma ezek már inkább csak rendőrségi körzetek. A Feröer-szigeteknek nincs saját hadserege, és a dán sorkötelezettség sem vonatkozik a szigetlakókra.

A szigetek nemzeti ünnepe Szent Olaf napja, amelyet július 29-én, II. (Szent) Olaf halálának emléknapján ünnepelnek. Ez az Ólavsøka ünnepe, II. Olaf volt ugyanis, aki sikeresen megszilárdította a kereszténységet a Feröer-szigeteken.

Pártrendszer

A működő feröeri autonómia lényeges eleme a saját (autonóm) pártrendszer léte és jellege. Nem törvényszerű, hogy egy autonóm entitásban pártrendszer jöjjön létre, de a skandináv típusú területi autonómiák mindegyike rendelkezik saját pártrendszerrel, Feröerrel kapcsolatban pedig fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi pártok nagy része már az autonómia megszerzését megelőzően kialakult.

A feröeri politikai arénát négy nagy párt küzdelme jellemzi, melyek alapvetően két tengely mentén határozhatók meg: az egyik a Dániához fűződő viszony megítélése (függetlenségpárti vs. uniópárti), a másik pedig a gazdaság- és társadalompolitikát leíró hagyományos bal-jobb felosztás.

Ezen dimenziók alapján a négy nagy párt csoportosítása a következő:

• konzervatív-liberális, függetlenségpárti  (Fólkaflokkurin / "Néppárt")
• konzervatív-liberális, uniópárti  (Sambandsflokkurin / "Unionista Párt")

            (Értékeit tekintve konzervatív, társadalom- és gazdaságpolitikájában liberális.)

• szociáldemokrata, függetlenségpárti  (Tjó∂veldi / "Köztársaság")
• szociáldemokrata, uniópárti  (Javna∂arflokkurin / "Egyenlőség Párt")

Gazdaság

A Feröer-szigetek Dániával ellentétben az Európai Uniónak nem tagállama, továbbá a Vámkódex 3/1. bekezdése alapján nem tartozik a Közösség vámterületéhez sem. 2006. november 1-je  óta Izlanddal gazdasági uniót képez.

A legfőbb iparágak közé tartozik a halászat (főleg lazachalászat) és az idegenforgalom. Másik két jelentős tényező az exporton belül a hajógyártás és a bélyegkészítés. Mindezek közül azonban a halászat dominál, ez az export mintegy 95 %-át teszi ki. Az import értéke 2010-ben elérte a 4365 millió koronát. Főbb importáló országok: Dánia, Norvégia, Svédország, Németország. Importtermékekként jelenik meg a nyersanyag, fogyasztási cikkek, gépek és hajók.

Az export értéke 2010-ben 4639 millió korona.  Export országai: Nagy-Britannia, Németország, Dánia, Franciaország.

Nem szorulnak importra a mezőgazdaságot és a villamos energiát (ezt vízenergiából termelik) tekintve, mivel képesek ezt kellő mennyiségben előállítani. 

Halászat, mezőgazdaság:

A Feröer-szigetek halászati területe 200 tengeri mérföldet foglal magába. Ezeken a területeken külföldi halászflották csak korlátozott jogokkal halászhatnak (ez alól azonban kivételt jelent Izland.)

Az Észak-Atlanti-óceán ötödik legnagyobb halász nemzete, a világranglistán pedig a 25. helyet tölti be. (2005-ben 581.000 tonna.)

A hagyományos juhtenyésztés csak alárendelt szerepet játszik az exportban, míg a feröeri gyapjú termékek igen jó hírnévnek örvendenek.

Kőolaj:
2004. májusában a Feröer-szigeteken foglalt helyet egy nemzetközi geológia kongresszus, amelyen többek között a tenger alatti olajmezők feltárásáról volt szó. A kőolaj kitermeléshez a feröeri gazdaság nagy reményeket fűz a jövőben.

Turizmus:

Főleg Németországból, Dániából, Norvégiából és Izlandról érkezik a legtöbb vendég. (2005-ben 70.000 vendég.) 

Kultúra

A Feröer-szigetek a skandináv világ egyik egyedülálló „kultúrnemzete”. A kultúrán belül fontos szerepet kap az irodalom, a zene és a művészet. A kultúra egyik legnagyobb erőssége a saját nyelv léte, valamint tovább erősíti a koherenciát a sziget természetvilága és a viking örökségek.

Kettentanz és balladák:

A sziget tradíciójához tartozik a  „lánctánc” és a balladák széleskörű terjesztése. (Európa-szerte egyedülálló a középkori hagyományok modern korba való átültetése.)
A feröeri nyelv a reformációt követően teljesen eltűnt, így az írott nyelv csak a balladákon keresztül maradhatott fenn. Éppen ezért tulajdonítanak a balladák megőrzésének oly nagy jelentőséget.)

A lánctánc jelentősége abban merül ki, hogy nem csak folklór eseményeken tűnik fel, hanem mindennapos eseményként van jelen a szigetlakók éltében. A táncon kívül fontos hagyománya van az éneklésnek is, így aztán nem számít szokatlan dolognak, ha egy családi ünnepségen órákon keresztül csak régi és új dalokat énekelnek.
Számos klasszikus, szimfonikus zenekar gondoskodik a balladák őrzéséről, terjesztéséről.

Feröeri média:

§  13 FM rádióadó, melyből kettő feröeri nyelven hallgatható: Útvarp Føroya (UF), amely 1957 óta van jelen, valamint a Rás2

§  1985 óta a legfontosabb feröeri tévécsatorna a Sjónvarp Føroya (SVF), a többi tévécsatorna legfőképpen dán termék

§  a Feröer-szigetek 3 legfontosabb újsága:  Dimmalætting, Sosialurin, Norðlýsið

§  legfőbb hírportál : www.portal.fo

Néhány videó/weboldal a Feröer-szigetekhez kapcsolódóan:

           

            http://www.youtube.com/watch?v=dTj26z1KYV8

           

            http://www.youtube.com/watch?v=QwTHf0llr0g

http://www.youtube.com/watch?v=G221g7ScVI4&feature=relmfu

http://www.gfestival.com/

            http://www.kringvarp.fo/

http://www.ras2.fo/

http://www.kringvarp.fo/

            http://www.dimma.fo/Default.aspx?ID=2

http://www.sosialurin.fo/main.cfm/

http://www.nordlysid.fo/

http://www.youtube.com/watch?v=g1hezQPoGLo 

Felhasznált irodalom:

• Tóth Norbert: Függetlenség versus autonómia? A Feröer-szigetek és a dán autonómia-modell előtt álló lehetséges XXI. századi forgatókönyvek
• Az autonómia alapvető kérdései – http://www.hunsor.se/dosszie/azautonomiaalapvetokerdesei.pdf
• http://ujszo.com/napilap/utazas/2011/01/20/feroer-szigetek-autonomia-az-ocean-kozepen (gazdaság)
• http://blog.sunvil.co.uk/2011/03/10-surprising-facts-about-the-faroe-islands.html
• https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/fo.html
• http://www.faroeislands.com/default.aspx?pageid=9706&sectionid=295
• http://www.infoplease.com/ipa/A0198162.html
• http://posta.szalami.com/tag/feroeri-korona/