2015. október 20., kedd
Útkeresés: menekültek, menedékkérők, migránsok - Konferencia [video]
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézete 2015. szeptember 25-én, a kutatók éjszakája rendezvénysorozat keretében konferenciát tartott bevándorlási témában. Ez a konferencia volt az egyik legelső (mindenesetre a nyilvános rendezvények közül szinte az első), amely a déli határhelyzet legforróbb pillanataiban zajlott. A konferencia videóanyaga itt elérhető.
2015. január 5., hétfő
Beszámoló A “Jogérvényesítés a gyakorlatban Székelyföldtől Délvidékig”c. kisebbségvédelmi konferenciáról
2014. november 27-én rendezte meg a Kisebbségi Jogvédő Intézet a “Jogérvényesítés a gyakorlatban Székelyföldtől Délvidékig” címet viselő konferenciát, mellyel az Intézet a korábbi évekhez hűen a nyelvi jogérvényesítés témakörét tűzte napirendre.
A kisebbségvédelmi tárgyú konferenciának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Díszterme (II. János Pál pápa terem) adott otthont, ahova az Intézet külön tisztelettel várta előadóit, partnereit, meghívottait, és minden, a téma iránt érdeklődőt, köztük az Egyetem Jogi Karának hallgatóit is.
Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója megnyitó beszédében kiemelten köszöntötte Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva, korábbi alkotmánybírót, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának elnökét.
Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója
Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében hangsúlyozta az Intézet jogsegélyszolgálati tevékenységének fontosságát, mely által lehetőség nyílik a határon túli magyarságot ért jogsérelmek elleni hatékony fellépésre, valamint ezen jogsértések jövőbeni visszaszorítására.
Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár
Dr. Sobor Dávid, ügyvéd, és Römer Ambrus Izabella brassói ügyvéd a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ügyét mutatták be, mivel az Európai Bizottság elutasította a “Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságért” címet viselő polgári kezdeményezés bejegyzését. Az azt benyújtó polgári bizottság nevében Izsák Balázs és Dabis Attila (a bizottság képviselője és helyettese) szeptember 27-én nyújtotta be a keresetet.
Dr. Sobor Dávid, ügyvéd
Kátai Zsuzsanna, (Erdélyi Magyar Néppárt), Kis Júlia, a Jogaink Egyesület ügyvédje, saját kezdeményezésű programjukat mutatták be: “segítségnyújtás a kuláknak bélyegzett székely áldozatoknak a jogérvényesítésben és az ügyintézésben”. Segítséget kívánnak nyújtani olyan erdélyi magyaroknak, akik a 1990/118-as törvényerejű rendelet alapján jogosan megillető havi nyugdíjszerű illetményüket nem kapták meg az államtól, ezért szakmai, jogi tanácsadással járulnak hozzá az érintettek illetményének jogi alapú követeléséhez, bízva abban, hogy csaknem 24 év után anyagi és erkölcsi jóvátételben is részesülnek.
Nagy Tibor, felvidéki ügyvéd előadásában részletesen ismertette a jelenlevőknek Szlovákia történelmi-történeti múltját, egyben a szlovákiai magyarok korábbi és jelenlegi helyzetét, valamint hangsúlyozottan beszélt a szlovák ellentörvény jogi hatásáról, kiemelve az általa képviselt szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík László ügyét.
JuDr. Szabó Olga, felvidéki ügyvéd a Benes-dekrétumok ma is érezhető hatását emelte ki, noha a szlovák álláspont szerint a “Benes-dekrétumok és az ehhez kapcsolódó törvények léteznek ugyan, de a joggyakorlatra semmilyen hatásuk nincs”. Ezt cáfolja meg Pat Község ügye. “A németek, árulók, kollaboránsok, magyarok vagyonának kiosztásáról, és gyors szétosztásáról szóló 110/1945. törvény értelmében ezen földeknek a szlovák telepesek birtokában kell maradniuk. Pat Község pert veszített, azonban végigviszi a perújítást, és újabb alkotmánybírósági panaszt nyújt be, hiszen a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához címzett korábbi panaszukban is rámutattak a helytelen kataszteri területek bejegyzésére, valamint a kárpótlási eljárásra, amely szerint érvényesülhettek volna jogaik az 503/2013. törvény alapján.
Iljasovics Viktor, kárpátaljai ügyvéd egy kimondottan aktuális, napjainkban az egyik leginkább “cikkezett” esemény részleteit is belefűzte a nyelvi jogokról szóló előadásába. Az ukrán-orosz háború kárpátaljai magyarokat érintő hatására helyezte a hangsúlyt, melyben érintette a kialakult válság okait és következményeit, továbbá a kárpátaljai magyar férfiakat érintő, katonaság alóli esetleges felmentés kérdésköreit.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársa, Zsigmond József bemutatta szervezetük hatékony munkáját, melynek során rendszeresen ellenőriznek állami intézményeket, valamint közintézményeket. A megfigyelés alatt folyamatosan és rendszeresen ellenőrizték a magyar nyelv használatát a Kovászna Megyei Törvényszéken, továbbá a helyi közigazgatási szerveket is szemrevételezték (ennek nyomán magyar nyelvre is lefordított okmányokat - születési, anyakönyvi kivonatokat-), valamint vizsgálták az oktatási intézményekben megvalósuló magyar nyelvhasználatot is.
Menyhárt Gabriella, nagyváradi ügyvéd, több sikeres bírósági ügyéről is beszámolt előadásában, nem egy a sajtóban is nagy visszhangot kapott. Az egyik ilyen nagy jelentőségű eset a marosvásárhelyi “banis asszony”, Lakó Péterfi Tündének ügye, melyben pozitív döntés született.
Az ügyvédnő ismertette az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kezdeményezett bírósági ügyeit is, melyek már iktatára kerültek.
Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom Igazgatója az általuk kezdeményezett és szervezett projekteken keresztül személtette az érdekérvényesítés hatékony, ugyanakkor hosszú folyamatát, a civilek bevonásának jelentőségét és a civil szféra erejét. Érdekérvényesítési kampányokon, jogérvényesítő munkájukon, lobbin, közösségi fórumokon keresztül érnek el a nyelvhasználat szempontjából meghatározó eredményeket, legyen az egy iskolanévadási projekt vagy a kétnyelvű utvanévtáblákért vívott kampány.
Bízunk abban, hogy ehhez a konferenciához hasonlóan a jövőben is számos nyelvi jogi konferencia szervezésére lesz lehetőségünk, ahol teret kívánunk adni a kérdés iránt elhivatott hallgatók, oktatók, szakemberek közötti tapasztalatcserének, közös gondolkodásnak, diskurzusnak kisebbségvédelmi tárgykörben.
dr. Görög Dóra
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Jogi munkatárs
A kisebbségvédelmi tárgyú konferenciának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Díszterme (II. János Pál pápa terem) adott otthont, ahova az Intézet külön tisztelettel várta előadóit, partnereit, meghívottait, és minden, a téma iránt érdeklődőt, köztük az Egyetem Jogi Karának hallgatóit is.
Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója megnyitó beszédében kiemelten köszöntötte Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva, korábbi alkotmánybírót, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának elnökét.
Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója
Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében hangsúlyozta az Intézet jogsegélyszolgálati tevékenységének fontosságát, mely által lehetőség nyílik a határon túli magyarságot ért jogsérelmek elleni hatékony fellépésre, valamint ezen jogsértések jövőbeni visszaszorítására.
Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár
Dr. Sobor Dávid, ügyvéd, és Römer Ambrus Izabella brassói ügyvéd a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ügyét mutatták be, mivel az Európai Bizottság elutasította a “Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságért” címet viselő polgári kezdeményezés bejegyzését. Az azt benyújtó polgári bizottság nevében Izsák Balázs és Dabis Attila (a bizottság képviselője és helyettese) szeptember 27-én nyújtotta be a keresetet.
Dr. Sobor Dávid, ügyvéd
Kátai Zsuzsanna, (Erdélyi Magyar Néppárt), Kis Júlia, a Jogaink Egyesület ügyvédje, saját kezdeményezésű programjukat mutatták be: “segítségnyújtás a kuláknak bélyegzett székely áldozatoknak a jogérvényesítésben és az ügyintézésben”. Segítséget kívánnak nyújtani olyan erdélyi magyaroknak, akik a 1990/118-as törvényerejű rendelet alapján jogosan megillető havi nyugdíjszerű illetményüket nem kapták meg az államtól, ezért szakmai, jogi tanácsadással járulnak hozzá az érintettek illetményének jogi alapú követeléséhez, bízva abban, hogy csaknem 24 év után anyagi és erkölcsi jóvátételben is részesülnek.
Nagy Tibor, felvidéki ügyvéd előadásában részletesen ismertette a jelenlevőknek Szlovákia történelmi-történeti múltját, egyben a szlovákiai magyarok korábbi és jelenlegi helyzetét, valamint hangsúlyozottan beszélt a szlovák ellentörvény jogi hatásáról, kiemelve az általa képviselt szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík László ügyét.
JuDr. Szabó Olga, felvidéki ügyvéd a Benes-dekrétumok ma is érezhető hatását emelte ki, noha a szlovák álláspont szerint a “Benes-dekrétumok és az ehhez kapcsolódó törvények léteznek ugyan, de a joggyakorlatra semmilyen hatásuk nincs”. Ezt cáfolja meg Pat Község ügye. “A németek, árulók, kollaboránsok, magyarok vagyonának kiosztásáról, és gyors szétosztásáról szóló 110/1945. törvény értelmében ezen földeknek a szlovák telepesek birtokában kell maradniuk. Pat Község pert veszített, azonban végigviszi a perújítást, és újabb alkotmánybírósági panaszt nyújt be, hiszen a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához címzett korábbi panaszukban is rámutattak a helytelen kataszteri területek bejegyzésére, valamint a kárpótlási eljárásra, amely szerint érvényesülhettek volna jogaik az 503/2013. törvény alapján.
Iljasovics Viktor, kárpátaljai ügyvéd egy kimondottan aktuális, napjainkban az egyik leginkább “cikkezett” esemény részleteit is belefűzte a nyelvi jogokról szóló előadásába. Az ukrán-orosz háború kárpátaljai magyarokat érintő hatására helyezte a hangsúlyt, melyben érintette a kialakult válság okait és következményeit, továbbá a kárpátaljai magyar férfiakat érintő, katonaság alóli esetleges felmentés kérdésköreit.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársa, Zsigmond József bemutatta szervezetük hatékony munkáját, melynek során rendszeresen ellenőriznek állami intézményeket, valamint közintézményeket. A megfigyelés alatt folyamatosan és rendszeresen ellenőrizték a magyar nyelv használatát a Kovászna Megyei Törvényszéken, továbbá a helyi közigazgatási szerveket is szemrevételezték (ennek nyomán magyar nyelvre is lefordított okmányokat - születési, anyakönyvi kivonatokat-), valamint vizsgálták az oktatási intézményekben megvalósuló magyar nyelvhasználatot is.
Menyhárt Gabriella, nagyváradi ügyvéd, több sikeres bírósági ügyéről is beszámolt előadásában, nem egy a sajtóban is nagy visszhangot kapott. Az egyik ilyen nagy jelentőségű eset a marosvásárhelyi “banis asszony”, Lakó Péterfi Tündének ügye, melyben pozitív döntés született.
Az ügyvédnő ismertette az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kezdeményezett bírósági ügyeit is, melyek már iktatára kerültek.
Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom Igazgatója az általuk kezdeményezett és szervezett projekteken keresztül személtette az érdekérvényesítés hatékony, ugyanakkor hosszú folyamatát, a civilek bevonásának jelentőségét és a civil szféra erejét. Érdekérvényesítési kampányokon, jogérvényesítő munkájukon, lobbin, közösségi fórumokon keresztül érnek el a nyelvhasználat szempontjából meghatározó eredményeket, legyen az egy iskolanévadási projekt vagy a kétnyelvű utvanévtáblákért vívott kampány.
Bízunk abban, hogy ehhez a konferenciához hasonlóan a jövőben is számos nyelvi jogi konferencia szervezésére lesz lehetőségünk, ahol teret kívánunk adni a kérdés iránt elhivatott hallgatók, oktatók, szakemberek közötti tapasztalatcserének, közös gondolkodásnak, diskurzusnak kisebbségvédelmi tárgykörben.
dr. Görög Dóra
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Jogi munkatárs
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)