2012. tavaszi kutatások

2012-ben is folytatjuk az autonómia-kutatásokat. 3-4 fős, hallgatókból álló csapatok dolgoznak fel újabb autonóm területeket: az aalandi, a corsicai, és a friz autonómiát.
A feldolgozás módszertana kitér (1) a kisebbségi helyzet rövid bemutatására, (2) az ország alkotmányos szabályozásának rövid ismertetésére, (3) az autonómia bemutatására, értékelésére, jogkörök, kapcsolatrendszer, stb. értékelésére, (4) a nyelvi jogok helyzetére, valamint (5) forrásgyűjtésre.
Emellett a korábbi honlapunkon már elkezdett link-gyűjteményt is újra igyekszünk építeni és a nemzetiségi tárgyú kutatásokhoz szükséges legfontosabb szervezetek, egyezmények, oldalak elérhetőségét összegyűjtjük.

Bemutatkozunk

A kutatóműhely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán működik. Nem bejegyzett jogi személy. Tagjai elsősorban a Karon tanuló alap- és doktori képzésben részt vevő hallgatók. Külön örömmel látjuk tagjaink között a Karon tanuló határon túli magyar és a magyarországi nemzetiségi hallgatókat. Legfőbb célunk Flachbarth Ernő örökségének továbbadása, a nemzetiségi jogi kutatások ösztönzése és támogatása, a nemzetiségi hallgatók segtése.

Régi honlapunk itt elérhető!

A számi (lapp) népcsoport autonómiája Norvégia, Svédország és Finnország területén

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük.]

Az Esterházy verseny helyezettjei

A verseny helyezett pályázói:

Farkas Mária: Az ún. szlovák- magyar lakosságcsere diplomáciai és jogi elemzése
Versics Réka: Az Eszterházy János elleni bűnvádi eljárás- összefüggésben az egyéb csehszlovákiai számonkérésekkel 

Varga Vivien: Kárpátalja és Felvidék sorsa a XX. században a diplomácia tükrében.

Gratulálunk nekik! Dolgozataik olvashatók lesznek a Flachbarth-füzetek 3. számában!
Mind a 9 pályázó színvonalas munkát adott le, ezért a bíráló bizottság jeles évfolyamdolgozatként elfogadta a műveket.

gróf Esterházy János élete

Esterházy János, gróf (Nyitraújlak, 1901. márc. 14.- Mirov, 1957): földbirtokos, politikus, kisebbségi képviselő. Ősei ellenzéki magyar arisztokraták voltak, dédapját 1849-ben kivégezték. Anyja, Elisabeta Tarnowska lengyel grófnő özvegyen nevelte három gyermekét. A trianoni békediktátum utánCsehszlovákiában a földreform 5000 holdjuk kilenctizedét elvette. Esterházy az 1920-as évek közepén a magyarok visszaszorítását is magába foglaló "csehszlovakizmus" ellenzékeként lépett a közéletbe.

1932-ben az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke lett, s látván, hogy a masaryki demokrácia dacára a magyarságot erőszakos asszimiláció fenyegeti, elsőként követelte magyar egyetem felállítását. 1935-ben képviselő lett a prágai parlamentben, ekkor mondta: "Bennünket, magyarokat senki sem kérdezett meg, amikor Szlovenszkóhoz csatoltak minket, ezért legalább azt elvárjuk, hogy kisebbségi, kulturális, gazdasági és nyelvi jogainkat a mindenkori csehszlovák kormányok száz százalékig megtartsák." Szót emelt a szlovák autonómia mellett is.

1936-ban a Keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Pártból létrejött Egyesült Magyar Párt alelnöke lett. Benes államfő miniszterséget ajánlott neki 1935-ben, ezt csak úgy vállalta volna, ha orvosolják a magyarság sérelmeit. Rajta is múlt, hogy a magyarok 1938-ban nem vették át a szudétanémetek erőszakos módszereit: "A magyar kisebbségnek mindenképpen el kell kerülnie, hogy a legcsekélyebb szerepe legyen egy újabb háború kitörésében" - mondta. Az viszont nem rajta múlt, hogy a müncheni paktum felosztotta az országot, s a Felvidék egy részét visszacsatoló első bécsi döntésről sem kérdezték az ottani magyarokat. Peéry Dezső szerint: "Esterházy ellensége volt a csehszlovák köztársaságnak, de sohasem volt barátja az azt elpusztító fasiszta eszméknek".

Horthy kassai bevonulásakor felszólította a magyar vezetést: adják meg a szlovák kisebbségnek a jogokat, amelyeket ő Prágától a magyaroknak kért, s szót emelt a magyar csendőrök brutalitása ellen is. A Magyar Párt elnökeként Szlovákiában maradva védte a 70 ezer magyar érdekeit, s Londonba szöktette a későbbi csehszlovák emigráns kormány hadügyminiszterét, Viest tábornokot; Fábry Zoltán a fasizmus egyetlen szlovákiai ellenfelének nevezte. A zsidók deportálását előíró törvényt 1942-ben a pozsonyi parlamentben egyedül ő nem szavazta meg .

1932-től cikkei jelentek meg a Prágai Magyar Hírlapban és a csehszlovákiai magyar ellenzéki lapokban. 1939-41-ben a pozsonyi Új Hírek és Esti Újság, utóbb a pozsonyi Magyar Hírlap és a Magyar Néplap közölte írásait. Aixinger Lászlóval szerk. a Toldy Kör kiadásában megjelent Szlovákiai Magyar Irodalmi Füzeteket (1942). [Irod. Louise Esterházy: Coeurs affrontés (emlékezések, Paris, 1961). http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03951.htm ]

Jó kapcsolatai voltak Horthy kormányzóval, Keresztes-Fischer belügyminiszterrel, sok üldözöttet segített a még nyugodt Magyarországra; az itteni szociáldemokratákkal, Szakasits Árpáddal is kapcsolatot talált. Szót emelt Magyarország hitleri megszállása ellen, a szövetségesekhez a svájci követségen át juttatta el memorandumát. A nyilas hatalomátvétel után Budapesten bebörtönözték, 1944 végén szabadult s bujkált a Gestapo elől. 1945 tavaszán az új csehszlovák hatóságoktól Szalatnai Dezsővel a magyarság védelmét kérte, s tiltakozott a kassai kormányprogram magyarellenes pontjai ellen. Amikor a memorandumot átadta Gustav Husak belügyi megbízottnak, lefogták és a Szovjetunióba vitték, ahol tíz év munkatáborra ítélték.

1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság mint hazaárulót, fasisztát és kollaboránst távollétében halálra ítélte. A vád szerint az általa vezetett szlovákiai magyarság bomlasztotta fel a csehszlovák államot, személyében a magyarságot marasztalták el. Benes elnök megígérte a perújrafelvételt, de mielőtt léphetett volna, 1948-ban lemondatták. A súlyos tüdőbeteg Esterházyt 1949-ben küldték haza Szibériából, ítéletét "kegyelemből" életfogytiglanra változtatták. 1956-ban a morvaországi Mirovba vitték, az itteni börtönben halt meg 1957. március 8-án. A holttestet elhamvasztották, s még a maradványokat sem adták ki a családnak. Hamvait ma is keresik, nevét negyven évig le sem írhatták.

Esterházy János gyűlölte az erőszakot, antifasiszta és antikommunista volt. Politikáját magyarsága, keresztény humanizmusa, demokrata volta határozta meg, a 20. század emblematikus, önfeláldozó magyar politikusai közé tartozik. 1992-ben a pesti Szép utcában, 1998-ban a mirovi rabtemetőben kapott emléktáblát - a mai napig ez az egyetlen Esterházy-emlékmű a volt Csehszlovákia területén. 1993-ban Göncz Árpád kérésére az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta s rehabilitálta - ez azonban mind Csehországban, mind Szlovákiában máig késik.

[forrás: (Múlt-kor/MTI-Panoráma-Sajtóadatbank) http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12870&page=1 ]

Esterházy emlékév 2007

Az Esterházy emlékév tiszteletére a Flachbarth Műhely Tudományos értekezés-író versenyt hirdet a PPKE-JÁK-on!

Pályázati kiírás
Minden hallgató (és doktorandusz) előtt nyitva álló lehetőség, hogy az Esterházy-emlékév keretében induljon a versenyen! Jelentkezni a Közigazgatási Jogi Tanszék titkárságán 2007. március 12-ig lehet az alábbi adatokkal:
1. szerző neve, évfolyama
2. dolgozat tervezett címe
Leadási határidő: 2007. április 23. hétfő

Formai követelmények
Terjedelem: 25-30 oldal A/4-es
Forma:
-12-es betűméret,
-1.5 sorköz,
-részletes lábjegyzetelés (nyomtatott irodalomnál szerző, cím, kiadás adatai, oldalszám; elektronikus hivatkozásnál teljes link)
-tartalomjegyzék a mű elején
-irodalomjegyzék a mű végén
-Javasolt a levéltári kutatás. Kutatási engedélyhez ajánlást kapnak a jelentkezők!

Benyújtás:
- 2 nyomtatott, fűzött példányban (spirálkötés vagy tűzés)
- digitálisan: floppy lemezen vagy CD-n vagy a bgerencser@jak.ppke.hu címre drótpostán

Témakörök
Az alábbi felsorolás iránymutatásul szolgál a dolgozat témájának megválasztásához.

• Nemzetiségi jog Esterházy János korában
• Esterházy János öröksége a közép-európai demokráciákban
• Kereszténydemokrácia és a (cseh)szlovákiai magyarság
• Kisebbség és közjog Csehországban és Szlovákiában - Esterházy János korában és azóta
• Beneš-dekrétumok és a nemzetiségi jog alakulása Csehszlovákiában, és hatásuk a mai cseh és szlovák kisebbségi jogra
• Nemzetközi kisebbségvédelem és (Cseh)Szlovákia - különös tekintettel Esterházy János korára
• Az egykori Felvidék és Kárpátalja állami hovatartozásának diplomáciatörténete a XX. században
• Az ún. szlovák-magyar lakosságcserék diplomáciatörténete és/vagy jogi elemzése
• Az Esterházy János elleni bűnvádi eljárás - összefüggésben a II. világháború utáni egyéb csehszlovákiai számonkérésekkel
• Rehabilitáció és jogorvoslat az el nem évülő bűncselekmények miatti nemzeti eljárásokban
• A témakörök mind teljesebb feldolgozásához javasolunk levéltári kutatást is!

Határidők
Jelentkezés:
2007. március 12-ig
a Közigazgatási Jogi Tanszék titkárságán az alábbi adatokkal:
- szerző neve, évfolyama
- dolgozat tervezett címe

Elkészült dolgozat benyújtása:
2007. április 23. a Közigazgatási Jogi Tanszék titkárságán
2 nyomtatott, fűzött példányban (spirálkötés vagy tűzés)
digitálisan: floppy lemezen vagy CD-n vagy a bgerencser@jak.ppke.hu címre drótpostán

Díjkiosztó ünnepség:
2007. május 9. szerda, 15.00 Díszterem

Jutalmak, díjak
A jutalmak odaítéléséről a neves professzorok közül felkért Bíráló Bizottság dönt.
1. helyezett: 30.000 Ft.
2. helyezett: 20.000 Ft.
3. helyezett: 10.000 Ft.
A helyezettek értékes könyvjutalmat kapnak a Rákóczi Szövetség jóvoltából!
A bizottság dönthet arról, hogy a benyújtott dolgozat évfolyamdolgozatként jeles érdemjeggyel elfogadásra kerüljön.
Minden induló könyvjutalmat kap!
A legkiválóbb műveket a Flachbarth-füzetek szakfolyóiratban közzétesszük!

Erdélyi szászok nyomában

Erdélyi szászok, magyarországi németek tegnap és ma címmel fotótárlatot rendeztünk a Saxlehner András Közhasznú Egyesülettel közösen a PPKE-JÁK aulájában, 2008 február-április hónapokban.
Mivel a 2008. évi tavaszi félévet több oldalról is a német nemzetiségnek szenteltük, ennek kapcsán az "Erdélyi szászok nyomában" című dokumentumfilmet az Összehasonlító kisebbségvédelem speciális kollégium keretében megnéztük és megismerkedtünk a nemzetiség életével - néprajzos szemponból is a jogi kérdések megvitatása mellett.
Képek itt...

Az Ítélet beszámolója a német nemzetiségi fotókiállításról (2008. március)