Frízföld gazdaságát 3 lényeges szektor határozta meg az elmúlt évszázadokban. Ezek a vízgazdálkodás, állattenyésztés és növénytermesztés. Földrajzi elhelyezkedés okán a terület kedvez mind a takarmánynövények termesztésének, mind a tradicionális fríz szarvasmarha tenyésztésének. Az elmúlt évszázadokban a frízek is kivették a részüket a tengerrel folytatott küzdelemben, ezért rendkívül fejlett vízgazdálkodással rendelkeznek. Hollandián belül Frízföld kimagaslóan képviseli magát a gazdaságilag hasznosított vízi utak és tavak tekintetében, részesedése 18,1 % az egész ország területére vetítve[1]. Ennek fényében nem meglepő, hogy az ország vízgazdálkodással kapcsolatos vállalkozásainak 50 %-a Groeningen vonzáskörzetében jön létre[2].
A legutóbbi gazdasági válság hatásai Hollandiát is negatívan érintették. A holland GDP visszaesése ugyan rövid távú volt, ám a szerkezetileg fejletlenebb tartományok, mint Frízföld sokkal jobban megérezték azt. A 2007 előtti mérsékelt növekedést produkáló régiók közé tartozó Frízföld a mélypontnak tekinthető 2008-2009-es évben 3,4 %-os GDP arányos visszaesést produkált[3] és munkanélküliség tekintetében is más tartományoknál rosszabb mutatókat ért el[4].
A fríz tartományi kormányzat a válság hatására olyan átfogó programot hirdetett mely próbál megküzdeni a régióra jellemző, bár nem egyedi problémákkal, mint az elöregedő társadalom, a szakképzett munkaerő és az innovációs keretek hiánya valamint a gazdasági szerkezet és mezőgazdaság hosszútávon fenntarthatatlannak bizonyuló jellege. Három jelentős területen kívánnak átütő sikereket és elérni a fenntarthatóság jegyében: ezek a turizmus, energia és vízgazdálkodás. Ennek lényeges eleme az Észak-Hollandia (Noord-Nederland) NUTS-1 régió három tartományát (Friesland, Dente, Groningen) átfogó „Energiavölgy Kezdeményezés”[5]. Bár a tartomány nem rendelkezik saját egyetemmel, tárt karokkal fogadja és támogatja a tartomány lehetőségeihez (vízgazdálkodás, tejipar és energiatermelés) igazodó K+F kezdeményezéseket. A tartományi kormányzat által indított „Baráti Megközelítés” elnevezésű program helyi vállalkozások részvételével nyújt segítő kezet a friss vállalkozásoknak, hogy kikerüljék a központi szabályozás jogi útvesztőit. A kutató csoportok sokszor befektetők is, így ők határozhatják meg a projektek menetrendjét, a központi kormányzat beleszólási jogát minimálisra redukálva. Ennek legjobb példája a napelemes hajók világbajnoksága, mely 2008 óta minden évben Leuuwardenben kerül megrendezésre[6] és a helyi kutatók, kis- és közepes vállalkozások legjobb teljesítménymérője.
Ez egyben bizonyíték is rá, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása nem csak magát az energiatermeléssel foglalkozó szektort, hanem más gazdasági szereplőket is bevonhat a fejlődési spirálba.
Mindezek a fejlesztési tervek azonban nem indulhattak volna el, ha a helyi kormányzat nem meri végrehajtani azokat a reformokat, melyek az adminisztrációt terelik a célzott, ám mégis nagy hatásfokú támogatások irányába. Ez az alulról jövő építkezés akkor érheti el célját, ha mind helyi szinten, mind az Energiavölgy érintett tartományaiban kibontakozhatnak ezek a vállalkozások, és nem fojtják meg őket a különböző központi szabályozók.
Energiavölgy Kezdeményezés[7]: A programot 23,5 milliárdos kezdődőkével indította el a három tartomány kormányzata, mely 10 ezer munkahely megteremtését irányozta elő. A program megvalósítása során figyelembe veszik Frízföld természetes adottságait, annak ismeretében igyekeznek elindítani a fenntartható fejlődés útján. Vízgazdálkodásának fejlettsége okán a helyi kis és középvállalkozások számára kiugrási pont lehet a szolárpaneles hajók, csónakok összeszerelése és fejlesztése. Az utóbbi években elterjedt innovatív versenyek pedig a helyi kutatási kapacitások valamint az oktatás fejlesztéséhez járulhatnak hozzá.
Az energiatermelés terén célkitűzésként szerepel a part menti gázmezők további kiaknázása, kapcsolt gazdasági fejlesztésként pedig a széndioxid megkötés-tárolás fejlesztése. Lényeges eleme a programnak az energiatermelés diverzifikációja is: a biogáz és szélenergia arányának növelése a jelenlegi portfólióban valamint az intelligens hálózatok kialakítása.
Megújuló energiaforrások hasznosítási terepei Frízföldön
Hollandia híres nevezetességei a szél- és vízimalmok, melyek már csak turisztikai jelentőséggel bírnak, de a korábbi századokban gazdaságilag is fontos szerepet töltöttek be a tengertől elhódított területek öntözésekor. A megújuló energiák felhasználása tehát nem mai fejlemény Németalföldön, területén még ma is 1200 szél és vízimalom található. Frízföld itt is kimagaslóan képviselteti magát 127 épen maradt létesítményével[8].Hollandia szélturbináinak 17,4 %-a található a tartományban, mely a teljes termelési kapacitás 7,7 %-át fedezi[9]. Tekintetbe véve, hogy Frízföld lakossága csupán Hollandia egészének 3,9 %-át teszi ki[10], ez tekintélyes aránynak mondható.
Az elmúlt években azonban a szélerőművek építése lelassult és a tengerparti területek felé orientálódott, mert a turisztikai szempontok előtérbe kerülése háttérbe szorította a lakosság támogatását.
A központi Kormányzat célkitűzései között szerepe évi 3 milliárd köbméter biogáz előállítása, melyből Frízföld fejlett tejipara révén jelentős hányaddal venné ki a részét. A tejipar káros mellékterméke az állatok után maradó biomassza, mely szennyezi a termőtalajt és az ivóvízkészletet. A biogáz termeléshez köthető anyag-transzformációs folyamatok azonban redukálná ezen káros környezeti hatásokat, a megtermelt gáz hálózatra kapcsolásával pedig olcsó és folyamatos energiaellátás biztosítható. A tartományi Kormányzat 2015-re 15 %-ra szeretné növelni a biogáz szerepét a felhasznált energiában, 2020-ra pedig 20 %-os előirányzattal számolnak. Ezek a befektetések nagy indulótőkét igényelnek és kis mennyiségben gazdaságtalan a fenntartásuk, ezért a gazdák vonakodhatnak beszerezni a termeléshez szükséges infrastruktúrát. A tartományi tervek szerint egy olyan vezetékhálózatot hoznának létre, mely összegyűjti a farmokon termelt biogázt, és az árusítást egy központi tárolón keresztül intéznék, lenyomva a bekerülési költségeket.
A szélerőművek és a biogázhoz szükséges csőrendszer kiépítése komoly infrastrukturális terheket ró a tartományi szervekre. A központi kormányzat jogi szabályozása azonban még nagyobb hátráltató tényező, ugyanis a tartományokra pusztán egyféle véleményező, helyi engedélyező szerep hárul, az energiaellátáshoz kapcsolódó infrastrukturális döntéseket a központi kormányzatnak áll jogában meghozni. Vagyis hiába a jobbító szándék, ha Amszterdam nem bólint rá a vezeték és csőrendszer további bővítésére. Erre sok helyen minden esély megvan, mert a holland vezetékhálózat már így is túlzsúfolt, a népsűrűség pedig magas, ezért nehéz lakott területeket kikerülve új hálózatokat építeni.[11]
Rendelkezésre álló források[12]
Frízföld megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztéseinek számos tartományi, országos és Európai Uniós forrása van.· 2007-2013 Az Európai Unió Kohéziós Alapja Noord-Nederland régiónak 146 millió euró támogatást biztosított, ebből 19 % jutott a megújuló energiákhoz kapcsolódó beruházások támogatására
· 2007-2013 LEADER program Területfejlesztési Alap 800 millió eurós költségvetése tartalmazott megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez
· „Innováció a megújuló erőforrásokhoz kapcsolódóan” elnevezésű tartományi akcióprogram, melyből 1,1 millió euró Uniós finanszírozás jut a 2011/12-es időszakra
· Helyi kormányzat: 2010-ben 4,2 millió euró költségvetési forrás jutott a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó KKV-k támogatására
· Frízföld vállalkozásainak 80%-a KKV, ezek rendkívül fontos szerepet játszanak a megújuló energiákhoz kapcsolódó beruházásokban és a startup vállalkozások felkutatásában
· 2007-2013 A Holland Vidékfejlesztési Stratégia keretében 2,2 milliárd eurós központi keret állt rendelkezésre, mely helyi kezdeményezések támogatását is tartalmazza, a tartományi kormányzatok társfinanszírozásával
Szélerőművek elhelyezkedése Frízföldön
Forrás: http://www.windenergie-nieuws.nl/friesland/
Forrás: http://www.windenergie-nieuws.nl/friesland/
Felhasznált források
és irodalom:
OECD Territorial
Reviews: Netherlands 2014 OECD 2014
OECD Green Growth Studies: Linking Renewable Energy to Rural
Development OECD 2012
Fryslân in figures 2012 Provincie
Fryslân 2013
[1] Fryslân
in figures p. 17
[2] OECD
Green Growth Studies: Linking Renewable Energy to Rural Development p. 208
[3] Territorial Reviews: Netherlands p. 67
[4] Territorial Reviews: Netherlands p. 73
[5] http://www.energyvalley.nl/
[6] http://www.dongenergysolarchallenge.com/
[7] OECD
Green Growth Studies: Linking Renewable Energy to Rural Development p. 206
[8] http://www.molendatabase.nl/
[9] Fryslân
in figures p. 32
[10] Fryslân
in figures p. 9
[11] OECD Green
Growth Studies: Linking Renewable Energy to Rural Development p. 217
[12] OECD
Green Growth Studies: Linking Renewable Energy to Rural Development
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése